Árpád-sávos pizza
Pozsonyi Ádám
2021.05.03. 11:00
Az „Erdély látványosságai” nevezetű oldalt nézegetem, mert valaki megosztotta a Facebookon. Kedves, aranyos, mosolygós hölgy látható a posztban, amint egy cukrászati remeket tart a kezében.
Tényleg remek a mű. Maga a késztermék. Egy hatalmas tortáról beszélünk, igen, egy bazi nagy tortáról, amely a magyar Szent Koronát ábrázolja.
Kis vörös párnán pihen a szent tárgy, a magyarság szakrális szimbóluma, a magyar államiság jelképe, ahogy a valóságban is, a magyar parlamentben, meg ahogy a közismert fotókon látjuk. A szöveg a fotóhoz a következő:
„Ezt a Szent Korona tortát én készítettem. Szeretném, ha értékelnétek munkámat néhány elismerő szóval!”
Nézem a hölgyet. A jó szándék és a nemzethez tartozás szinte harsonázik róla a virtuális térbe. Az ingecskéje gallérján piros-fehér-zöld. Mind a két oldalon. Piros-fehér-zöld jobbról is, piros-fehér-zöld balról is. De Szent Korona van az ingére föstve is, meg egy kettős kereszt. Mi kell még?
És a lelkesedés határtalan.
„Fantasztikus!” „Gratulálok!” „Ügyes vagy!” „Versenyre érett alkotás és alkotó!” „Gyönyörű!” Szuper, csodálatos stb. stb.
Bár akadnak kukacoskodó alakok, vannak, akiknek semmi nem elég jó.
Imre:
A munka gyönyörű és példaértékű! Annyi csak a baj, hogy a korona fordítva van. A képen a korona eleje és háta össze van forgatva. Hátul helyesen van a kép, és még a kereszt dőlése is jó, ha hátulról nézem, de a zöld indiai üvegpárta a Szent Korona elején van. GYÖNYÖRŰ!”
És a kerékkötőknek mindig van követőjük. Ünneprontó hangok jelennek meg:
Attila:
A jó szándék nem elég, ha már egyszer nekifog akkor nem térhet el a Szent Korona ábrázolásától, Őfelségének aranyrendszerétől. Utólagosan ráhelyezett geobic került Jézus helyére, az alsó gyöngysor hiányzik, inkább csinált volna dobostortát.”
István ezt már nem hagyja. Neki ez fáj.
Aki ezt készítette, egy cukrász, és nem ötvös, se nem művészettörténész. A szándék mindennél többet ér. Lehet, hogy a Te ismereteid is hagynak kívánnivalót. (...) Ne ítélj, hogy ne ítéltessenek!”
Igen, István nem hagyja, hogy kekec alakok beleköpjenek a levesbe, és elrontsák azt az áhítatot, amit majd az jelent, ha jön egy vásárló, hazaviszi, és a gyereke visítozva felemeli a kést, átszeli a magyar államiság szimbólumát, hatfelé vagdicsolja, és gügyög. A családfő persze majd segít:
A nagyié az a rész, ahol Dukász Mihály látható, mert az puhább marcipánból van, és neki már nem jók a fogai. A Jézus-portrét majd eszi apa, és a kettős keresztet a tetején megkapja a legkisebb tesó, aki majd elszopogatja. Ugye, örülsz neki Vandácska? Tiéd a kereszt. Ki ne köpd, piszok drága volt, és ez nagyon szent és szakrális, becsüld meg szépen. Így. Ugye, finom? De aztán fogmosás!
A fogmosás mindenképp fontos.
Esetleg az ilyenek készítői gyárthatnának hozzá mindjárt jogar alakú fogpiszkálót is. Nehogy baj legyen.
Emlékszem, pár éve egy mestercipész mutogatott egy bőrcipőt, amely egy műremek volt, mert azonkívül, hogy kézzel varrták, és bőrből készült, a talpára mintázták a magyar címert. Árpád-sáv, kettős kereszt, hármas halom.
És azon kellett járni. Valaki megveszi nyolcvanezerért, és a flaszteren koptatja azt, ami már Imre és II. András pénzein is szerepelt.
De kizárólag szakrálisan és hagyományhűen. Mert a tradíció az fontos. Az az első! Valaha a koronát az uralkodó sem vehette kézbe akármikor, nem abban ment szükségét végezni vagy a piacra, a koronaőrök vigyázták, de ma megveheted, elfogyaszthatod, és ülhetsz benne a 6-os villamoson.
Szóval szép ez a torta, de a hibákat mindenképp ki kell javítani, mert a magyar Szent Koronát csakis úgy fogyasszuk el!
Esetleg ugyanitt Árpád-sávos pizza rendelhető?
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
