Szécsény egy Nógrád megyei város, ahol ha finoman akarok fogalmazni helye van minden fejlesztési forrásnak. Ezen a településen is ügyködött a Cseh Katalinhoz köthető nyomdaipari cégháló. Egészen konkrétan az történt, hogy kiszemeltek egy ingatlant, amely tulajdonosával valamiféle bérleti szerződést kötöttek annak érdekében, hogy uniós pénzekre pályázhassanak. Ez meg is történt. A szécsényi ingatlan fejlesztésére 1,6 milliárd forintot kaptak, amelyből 1,1 milliárdot folyósítottak is már a két cégnek.

De annyira semmi, hogy időközben a tulajdonos továbbadta az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig már el is passzolta, sőt az új vevő is árulja. A beruházásnak idén októberben kellene elkészülnie, de nyilvánvalóan nem fog, hiszen ez sosem volt valódi cél.

Mármint nem eltűnt, elég jól sejthető, hogy hol van. Nem Szécsényben és nem új munkahelyek létesültek belőle. A sztori a helyieket annyira felháborította, hogy a városi közgyűlésen is téma volt. Önkormányzati képviselők szólaltak fel az ügyben, akiket ezt követően az uniós forrásokat megcsapoló cégek vezetői megzsaroltak, hogyha folytatják az ügyük utáni kapirgálást, akkor jogi következményekkel számolhatnak.

A Cseh Katalin körüli botrány nyáron robbant ki, amikor kiderült, hogy a korábban az ő és családja tulajdonában álló Pannónia Nyomda KFT. és a köré szerveződő cégbirodalom összesen 4,8 milliárd forint uniós és állami pénzt nyert el, amivel amúgy semmi gond nem lenne. A probléma ott kezdődik, ha úgy kezelik ezeket a pénzeket, mint Szécsényben.

A majdnem 5 milliárdos visszaélésekért bizony börtön jár. Ez ugyanakkor büntetőjogi kérdés. Politikai szempontból Cseh Katalin megsemmisült, azt a kevés hitelét is elvesztette, ami volt. Külön pikáns, hogy miközben 2017-ben pártja vezető politikusaként az Olimpia ellen kampányolt, addig cégei a budapesti Olimpiából akartak hasznot húzni. Na, körülbelül ennyire lehet hinni a őszinte tekintetű, transzparens, tiszta kezű momentumosoknak.