Éles vita bontakozott ki Ákos személyével, illetve az általa elmondottakkal kapcsolatban a szerkesztőségünkben is; mindenkinek megvan a saját személyes véleménye, bár ez a Válasz.hu szerkesztőségi falanszteréből nézve szokatlan lehet. Ákos kétségtelenül egy olyan művész, akire figyel az ember, így szavai nem vesznek el reakció nélkül az éterben.

Õ ezzel tisztában is van, így vállalja a felelősséget abban az esetben, ha társadalmi kérdésekben olykor-olykor megnyilvánul. Ákos nőkről tett kijelentései teljes hisztériát váltottak ki a médiában, amelynek társadalmi lecsapódása igencsak érdekes. Kovács Ákos mai szemmel nézve sokaknak idejétmúlt női szerepet fogalmazott meg, ahol a nő dolga a karrierépítéssel szemben, hogy a férfi mellett álljon és gyermekeket szüljön. Ákos az Echo TV-nek adott nyilatkozatában leszögezte, hogy ebben hisz, tudja, hogy sokan nem ezt gondolják, de nem hajlandó megfelelni a jelenlegi korszellemnek.

Úgy hiszem, hogy ezzel nincs is gond. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy miben hisz, illetve mit tart jónak, normalitásnak. Mindez egészen addig így van, amíg nem akarja ráerőltetni akaratát a társadalom egészére, ahogyan azt egy liberális értelmiségi tenné. Ákosnak megvan a maga vaskosan konzervatív, vallásos álláspontja a nemi szerepekről, amellyel a maga módján próbál szembehelyezkedni a Szex és New York világával. Az ideális világról, a társadalomról lehet vitatkozni, sőt kell is, a hisztériának azonban semmi értelme. Ezt csak tovább tetézte a Telekom bejelentése, hiszen a vélemény-nyilvánítási szabadság körüli vitává alakította át az egész kérdéskört.

Teljesen hidegen hagy, hogy ki mit gondol helyesnek és helytelennek, mindenki eldöntheti, hogy mivel ért egyet és mivel nem. Ugyanakkor problémásnak tartom, hogy folyton csak a világnézeti nézőpontok jelennek meg a magyar közbeszédben, miközben van egy társadalmi realitás is. Nem értek egyet azzal, hogy a nőknek csak szülniük kellene, sem pedig azzal, hogy a nő elsődleges útja az önmegvalósulás felé, hogy karriert építsen.

Döntsék el a nők, hogy mit tartanak fontosnak az életben, ennek pedig senki ne álljon az útjába. Ez az igazi önmegvalósulás: hagyni a másikat kibontakozni, támogatni a családalapításban, a karrierépítésben. Működhet-e a kettő együtt? Ha az édesanyámra gondolok, akkor azt kell mondanom: igen, bár nem könnyű, mivel számtalan problémába ütközik egy nő, ha gyermeket és saját egzisztenciát is szeretne az életben. Ez egy valós probléma.

Sajnálatos viszont, hogy mindig csak a nőkről esik szó, ha a rossz demográfiai állapotokról és egyéb társadalmi krízisekről beszélünk. A férfiak jelentős része például alkalmatlan az apai szerep ellátására, képtelen vállalni a következményeket, a felelősséget. Konzervatív értelemben úgyis mondhatnánk, hogy nem férfi. Ilyen férfiakra pedig egy nő sem építhet, hiába szeretne családot, gyerekeket. A probléma tehát összetett, erről hosszasan lehetne vitatkozni.

A szerdai Ákos koncert előtt nagyjából 5 ember tiltakozott, míg a bent lévők egy része azt skandálta, hogy „veletek vagyunk”. A szekértábor-logika helyett néha beszélhetnénk magáról a problémáról is.

Egyébként meg jó volt a tegnapi koncert, és ahogyan Ákos is mondta: "maradjunk emberek".

Nem kell a hisztéria.