A tengerből kilovagolva a szegénységről beszélni nem túl eredeti
2021.08.08. 16:00
Egy átlagos péntek délután az autóban úgy fest Budapesten, hogy minden út telített, a dugók egymásba érnek, lényegében közlekedésre alkalmatlan a város. Ennek ellenére a családommal, jómagam is útnak indultam, hogy hétvégén meghódítsuk a Balatont. A fővárosból nagyjából egy-másfél óra alatt és a stresszelés miatt néhány idegsejt elvesztése árán lehet kijutni. Szuper, gondolhatja a naiv utazó, azonban a java még csak ezután következik. M7-es autópálya, tömött kocsisorok, 59 km/h órás átlagsebesség, ameddig nem érkezik meg az első erősebb összetömörülés, amely teljes megállást eredményez.
Azt nem értem egyedül a dugókban üldögélve, hogyha “megfizethetetlen” a Balaton meg amúgy is “ellopta” az Orbán, “diktatúra” is van, sőt még a lángos, a fagyi és a hekk is “luxusnak” számít, akkor miért mennek minden hétvégén emberek tíz(száz)ezrei a magyar tengerre?
Sok órányi koncentrált dugóban állás után megérkezik a pihenni vágyó a Balcsira, majd szeretne mondjuk elkölteni egy vacsorát. A Balaton (most már) tele van szuper helyekkel, ugyanakkor foglalni érdemes, mivel mélyszegény társaink lerohanják a jobb helyeket, ezzel minket kiszorítva onnan. Másnap újult erővel útnak indulva is arra kell számítani, hogy kapkodásban és gyors haladásban autóval nem lesz részünk, ugyanis rengetegen vannak a “megfizethetetlen” Balatonon.
Konkrétan szombaton történt meg velünk, hogy szerettünk volna reggelizni egy kedves kis helyen az északi-parton és amikor beléptünk, akkor azt kérdezték tőlünk, hogy van-e foglalásunk? Először értelmetlenül álltunk, hogy micsoda? Reggeliző helyre foglalás? Nem volt, úgyhogy éhen is maradtunk. A történteket követően pont olvastam a Heti Világgazdaság (HVG) nevű lapban egy cikket, amely arról szólt, hogy “durván elszálltak az árak a Balatonnál, nincs is túl sok nyaralni vágyó a parton”. Hogy mi volt ezen sorokat olvasva az első gondolatom azt sajnos nem tudom most ide leírni, de el tudja képzelni az olvasó.
Tehát az a probléma, hogy ezeknek a legundorítóbb aknamunkát művelő kommunista propagandista feladatot ellátó pártkatonáknak fogalmuk sincs a valóságról. Mocskaikkal azokat az embereket hergelik, akik nem jártak még a Balatonon és a legnagyobb baj, hogy ezeket a szennyeket olvasva lehet, hogy úgy döntenek (ha meg is tehetnék), hogy el sem jönnek. Értem én, hogy ezeknek a hvg-atv-telex-444-tengelyen mozgó gyökérnélküli gyökereknek élvezet Magyarország egyik legnagyobb kincsét gyalázni, de borzasztóan káros, amit művelnek.
A Balaton él és virul, sokan vannak, akik sok lehetőség közül választhatnak. Ugyanakkor nemcsak a baloldali média hergeli a népet a Balaton ellen, hanem a pártok is. Dobrev Klára a minap a Facebook oldalán beszélt arról, hogy a magyarok jelentős része még néhány napot sem nyaralhat. Mindezt Gyurcsány felesége annyira jól időzítette, hogy miközben mondta demagóg szavait, szövetségese Tüttő Kata egy zakynthosi luxusnyaraláson lovagolt ki a tengerből.
Az egész baloldali kommunikáció nyáron arról szól, hogy ebben az országban nemhogy nyaralásra, de még lecsóra sincsen pénze az embereknek, erre Karácsony Gergely helyettese feltölti saját Instagram profiljára, hogy a tengerben szőrén üli a lovat. Ha létezik politikai álszentség akkor ez az. És itt szeretném megjegyezni, hogy nem az a legnagyobb probléma, hogy az egyébként milliárdos Leisztinger Tamás volt élettársa százezrekért lovagolgat, hanem az, hogy közben arról dumálnak, hogy itt mindenki mélyszegény, ami nyilvánvalóan hazugság.