A Forbes magazin magyar kiadása szerint Péterffy Tamás, az USA-ban élő magyar származású üzletember azóta a leggazdagabb magyar a világon, hogy Soros György vagyona egy jelentős részét – mintegy 4800 milliárd forintnak megfelelő összeget – alapítványainak ajánlotta fel. Péterffy, aki Trump elnök és a republikánus jobboldal egyik lelkes támogatója azt nyilatkozta a lapnak, hogy Soros a káoszteremtés egyik mestere, aki ezzel az egész világ felháborodását kiváltja. Soros „világuralmi” terveiről írt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, aki „A baloldal sírásója” című emblematikus írásában kifejtette, hogy Soros gyakorlatilag megszállottan és elhivatottan tör világuralomra, „ahogy ő maga mondja: egyfajta messianisztikus elhivatottsággal akarja megvalósítani azt a globális világrendet, azt a globális társadalmat, amely egy globális gazdasági rendet működtet.”

Az ilyen grandiózus tervekhez persze kell egy csapat, illetve inkább egy hálózat. Morton Abramowitz korábbi amerikai (a titkosszolgálatokért felelős) külügyi helyettes államtitkár, Warren Zimmerman volt jugoszláv nagykövet (az ország szétbomlása idején ívelt fel karrierje) vagy Paul Goble, a CIA kreálta (és Soros-pénzelt) Radio Free Europe/Radio Liberty kommunikációs igazgatója is részesei ennek a hálózatnak, mint ahogyan Zbigniew Brzezinski és Richard Allen volt titkosszolgálati tanácsadók munkájára is számít Soros. Az amerikai milliárdos keze alá dolgozik továbbá az a Wesley Clark is, aki 1997 és 2000 között a szövetségi erők NATO-főparancsnoka volt Európában.

Clark kapcsán kiemelést érdemel, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni 1999-es támadásra vonatkozó parancsot – korábban példátlan módon – az ENSZ Biztonsági Tanácsának előzetes jóváhagyása nélkül  adták ki, az inváziót pedig Wesley A. Clark amerikai tábornok, a szövetséges erők parancsnoka vezette. A NATO összesen 2.300 bevetést hajtott végre lakóépületek, repülőterek, kórházak, iskolák, utak és hidak ellen, harci repülőgépek megközelítőleg 400 ezer robbanószert dobtak le, amelyeknek összsúlya 22.000 tonna volt. A bombázások civil áldozatainak száma a jugoszlávok szerint elérte az 5000 főt, és ezért a főparancsnokot minimum súlyos erkölcsi felelősség terheli.

Megjegyzendő, hogy Jens Stoltenberg 2015-ben „őszinte sajnálatát fejezte ki” az 1999-es NATO-bombázásokért, amikor is az Észak-atlanti Szerződés Szervezete teljes hadierejével megkezdte a légicsapásokat Jugoszlávia ellen. A szervezet főtitkára tragédiának nevezte az eseményeket 16 év távlatában Montenegró fővárosában, Podgoricában, amelyet szintén számos találat ért.

Persze adódik a kérdés, hogy mit keres Clark a Soros-hálózatban? Nos, a válasz rendkívül triviális: pénzt. Soros összesen 25 millió dollárt költött 2004-ben és 2008-ban a konzervatív Bush-kormány megbuktatására, és mivel Wesley Clark is az egyik demokrata ellenjelölt volt, az általa alapított kampány-akciócsoport, a WesPac 75 ezer dollárt kapott Sorostól.

Hiába szépítenénk tehát a képet, a Soros-hálózat tele van gazdásági csalókkal, spionokkal és gyilkosokkal. És mindezt körülveszi a filantrópia, az adományozás máza, a pénzért vásárolt milliónyi búcsúcédula, amely látszólag kifehéríti a bűnöket. Az azonban még mindig nem világos, hogy titkosszolgálati szakemberekre miért van szükség a jótékonykodáshoz?

Caroline B. Glick Soros globális káoszkampánya című, a The Jerusalem Postban megjelent írásában rögzíti, hogy az első dolog, amit látunk, az Soros jótékonysági projektjének megalomán természete. „Nincs olyan sarka a világnak, amelyet ne érintenének erőfeszítései. Nincs politikai terület, amely érintetlen maradt.”

A Columbia Egyetem politológus alapképzésének abszolválása után a Harvard Egyetemen mesterfokozatot szerző, Izraelben élő újságírónő szerint a Soros-hálózat célja, hogy gyengítsék a nemzeti és helyi hatóságok azon képességeit a nyugati demokráciákban, amelyekkel azok a nemzetek és közösségek törvényeit és értékeit védelmezik. „Mindannyian azon dolgoznak, hogy gátolják a szabad piacokat, legyenek e piacok pénzügyiek, ideológiaiak, politikaiak vagy tudományosak. Ezt teszik a demokrácia, az emberi jogok, a gazdasági, faji, szexuális igazságosság és más magasztos szavak nevében. Más szóval, a céljuk az, hogy felforgassák a nyugati demokráciákat és lehetetlenné tegyék a kormányok számára a rend fenntartását, illetve a társadalmak számára azt, hogy megtartsák egyedi identitásaikat és értékeiket.”

Csak egyetérteni lehet a szerzővel abban, hogy a Nyugat népeinek fel kell ismerniük valamennyi Soros-intézkedés közös alapját. Fel kell ismerniük azt is, hogy ezekre az előre megfontolt felforgató kampányokra az egyetlen válasz az, hogy a Nyugat népei kiállnak a nemzeti jogok és az egyéni biztonsághoz fűződő jog mellett. Ki kell állniuk azon nemzeti intézmények mellett, amelyek garantálják ezt a biztonságot – a jogállamisággal összhangban –, és amelyek fenntartják és megvédik a nemzeti értékeket és hagyományokat.