Egyelőre sajnos nem egész Erdélyt – pedig igény volna rá –, de egy nagyon fontos bírósági ítélet következtében az úzvölgyi haditemetőből el kell távolítani a románok által odatákolt kőkereszteket.

A Bákó Megyei Törvényszék Ítélete persze még nem jogerős, vagyis fellebbezni lehet ellene, de azért mindenképpen jó hír, hogy magyar földön a románok nem tehetnek azt, amit akarnak.

Emlékezhetünk rá: 2019-ben – állítólagos – román katonahősöknek (hagyjuk már…) állítottak emléket az ötven kőkereszt elhelyezésével. Ez persze már önmagában is vérlázító volt, de az a hajcihő, amit csináltak mellé a románok, na az volt igazán felháborító. Lényegében erőnek erejével elfoglalták a temetőt, amelyben romboltak és úgy viselkedtek, mint az állatok. Taposták a magyar sírokat, román zászlót aggattak mindenhova és a legszebb képen látható volt az is, ahogy az egyik félkegyelmű egy kereszten üldögél.

Biztosak lehetünk abban, hogy a magyar kormánynak semmi köze a most megszületett ítélethez, hiszen Budapestről még véletlenül sem avatkozhatnak be abba, hogy a román hatóságok milyen döntéseket hozzanak. Ugyanakkor azt elképzelhetjük, hogy kettős állampolgárság ellen korábban harcoló Gyurcsány Ferenc, vagy a román pártoknak a magyarok ellen kampányoló Fekete-Győr András, netán a simán csak félkegyelmű Márki-Zay Péter mit szólna ahhoz, ha a szomszédban magyar emlékeket gyaláznának.

Csak széttárnák a kezüket és azt mondanák, hogy ez román belügy, nekünk csak külügy… Ez óriási tévedés. Ami a határon túli magyarokkal történik az közügy az anyaországban is. Sosem feledhetjük el, hogy nem ők akartak román (szlovák, ukrán, szerb, stb.) állampolgárok lenni, hanem azok az urak, akik úgy döntöttek, hogy elveszik a hegyeinket. Meggyalázta őket a történelem és az ország mellett az emberek is példátlan büntetést kaptak – ki akart volna önként Románia lakója lenni? És ha amúgy gyurcsányosan állnának hozzájuk, akkor végleg elengednénk a kezüket, ami ugyancsak történelmi bűn lenne.

Most született egy bírósági ítélet, ami annyit jelent, hogy a magyarokkal Romániában sem lehet szórakozni és ami a miénk, az a miénk. Lehet, hogy ebben benne van a magyar kormány évtizedes munkája is, amely folyamatosan jelezte, hogy egy vérből valók vagyunk.

Sokan prüszkölnek a baloldalon, mert szavazhatnak az elcsatolt részeken élő magyarok a választáson – naná, hogy idegesek a libsik, hiszen azokból a voksokból kevés megy nekik. És épp ez a lényeg. A határon túl is tudják, hogy ki van velük és ki ellenük. Nekünk is tudnunk kell, hogy az egész magyar nemzet sorsa múlik rajtunk április első vasárnapján.

Az úzvölgyi temetőt visszaszerezzük. Jöhet a többi is.