Igazság szerint unalmas már az, hogy az ember belinkelget folyton képeket vérző fejű emberekről, meg sortüzet vezénylő Gergényiről, meg leírja azt egy vitában, hogy szemkilövetés, amikor valami agymosott – akarom mondani a független sajtó ideológiai emlőin fel nem cseperedett örök kamaszkorú – diktatúrázik, meg Orbán zsarnokságát emlegeti.

Meg az ember azt is unja, hogy felhívja a jóléti kommunista – akarom mondani libsi – figyelmét arra, hogy az iszlám és a progresszió ügye nem egészen kompatibilis, és ha annyira marhára erőltetik a térnyerését, akkor idő után nem csak az elmúlt pár évtized haladása megy majd a levesbe, meleg felvonulásostul meg genderestül, de a XIX. századi klasszikus nőjogok is.

Elmondtuk ezerszer, olyan, mint a falra hányt borsó.

De az is rohadt unalmas, hogy az ember leírja: „Ennél lejjebb már nincs”. Majd egy héttel később megállapítja: Mégis van, mindig van lejjebb.

Hányszor átestünk ezeken az elmúlt években!

Na, de most ne ásítsunk, mert ez tényleg újabb szint. Ez egy újabb szintcsökkenés.

„A műreneszánsz palotája előtt a tüntetőket félautomata fegyverrel fenyegető fehér háziúr és pisztolyos felesége az amerikai helyzet friss szimbólumai” – adja hírül a 444, pontosabban a közismerten írni nem tudó, de kellőképp uszító Szily László.

Olvassunk csak bele a propagandaanyagba:

„az, ami St Louisban készült a hétvégén egy kisebb tüntetés közben. A kontextussal együtt pedig tényleg az aktuális amerikai helyzet esszenciáját kapjuk. A videón azt a jelenetet látjuk, amint egy Missouri állambeli városban kirobbant kisebb, néhány száz fős tüntetés résztvevői a város egyik legelegánsabb negyedének villái között a polgármester, Lyda Krewson háza felé igyekeznek, hogy az egyik műreneszánsz palazzo tulajdonosai, egy házaspár – a nőmezítláb – a bejárati ajtajuk előtt félautomata fegyverrel és pisztollyal fogadják őket.”

Lefordítom. Fegyverekkel is rendelkező csőcselék jelenik meg a házad előtt, bedönti a kovácsoltvas kaput – erről nem közöl fotót a 444 –, agresszívan ordibál, fenyegetőzik. És erre a házaspár lóhalálában kirohan eléjük – a nő mezítláb, s nem nőmezítláb –, és a legálisan tartott fegyvereikkel elzavarják őket.

(Annyiban mondjuk igazat ír a 444, hogy ez valóban szimbolikus jelenet. Világosan látszik, hogy a BLM-csürhe csakis a fegyvertelenekkel és a lelkileg szolgává neveltekkel kemény, mihelyt ellenállást tanúsítanak, takarodik a fenébe.)

„A tüntetők azért tartottak a polgármester házához, hogy az előtt tiltakozzanak, amiért Krewson állítólag olyan polgárok nevét tette közzé, akik a rendőrség anyagi forrásainak teljes elvonását támogatják.”

Értsd: a polgármester tette a dolgát, és próbálta a folyamatokat – mármint, hogy a rendőrséget és a törvényes rendet szétverjék – lassítani vagy megakadályozni.

Utána még a nemkommunista 444 kis csinos linket illeszt a cikkbe, melyet, ha az olvasó megnyit, megcsodálhatja, hogy milyen szép a villa, milyen gazdag a polgármester. Értsd: neki van, el lehet venni, össze lehet rondítani, burzsuj, kulák, üsd, ahol éred.

Ha gazdagtól rabolsz, nem bűn. Ha gazdagot ütsz, nem bűn. Ha gazdag tulajdonát gyújtod fel, nem bűn. Hogy az a töméntelen kis apró boltocska, ami az elmúlt időszakban fellángolt erőszak, és kifosztás áldozata lett, mitől volt burzsuj, azt nem értem. De hát, aki életében két darab deszkát nem tett keresztbe, annak minden bizonnyal a fogmosás meg a saját tulajdonú garzon is maga a burzsujizmus.

No, de térjünk vissza írásunk címéhez!

Az, aki gúnyolódik a Szent Koronán, az libsi. Az, aki röhög azon, hogy a Nélküldre felállnak az emberek, az libsi. Az, aki nem érti, hogy az ember miért hű a hazájához, és miért kizárólag itthon tudja elképzelni az életét, az libsi.

De az, hogy valaki félti az életét és a vagyonát, és erre föl kiröhögjük, ez túl van mindenen. Ez már ott van a libsizmuson túl.