A politikában mostanában teljes vereséget szenvedett és gyakorlatilag teljesen fel is szívódott liberálisok az oktatás területén még mindig olyan aktívnak mutatják magukat, mint a 15-20 évvel ezelőtti fénykorukban.

A harcosan liberális meggyőződésű pedagógusok agresszívan aktív és hangos csoportja az elmúlt napokban komoly kampányt indított annak érdekében, hogy az ő elképzelésük szerint kerüljön kialakításra az az új Nemzeti alaptanterv, amelynek elfogadásáról hamarosan dönt a kormányzat. 

Múlt hét óta attól hangos ballib sajtó, hogy a Magyartanárok Egyesülete (ME) és az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának kötelező olvasmányokról szóló konferenciáján ismét előkerült az elmúlt években komoly vitát kiváltó kérdés, miszerint egyes klasszikus műveket ki kellene húzni a kötelező olvasmányok listájáról, hogy a helyükre más művek kerüljenek. 

Az MTA és a Magyartanárok Egyesületének liberális meggyőződésű szakértői szerint  alapvetően nekik, a pedagógusoknak kellene megadni a jogot arra, hogy eldöntsék – külön-külön minden egyes iskolában önállóan – azt, hogy miből, mit és hogyan akarnak tanítani. Emellett azt követelik, hogy jelentősen változzon a magyar közoktatásban jelenleg előírt kötelező olvasmányok köre is. 

Az MTA (Szilágyi Zsófia), a Magyartanárok Egyesülete (Arató László) és a Radnóti Gimnázium (Fenyő D. György) szakértői szerint többek között nincs helye a kötelező olvasmányok között a Kőszívű ember fiai, a Légy jó mindhalálig, a Bánk bán, a Csongor és Tünde, valamint az Ember tragédiája című műveknek, mert "ezeket senki sem olvassa el". Az irodalmi reformdühtől vezérelt oktatási lobbisták úgy vélik, hogy a magyar diákok fejlődését az szolgálná leginkább, ha Jókai, Katona, Móricz vagy Madách művei helyett az Éhezők viadala-, az Alkonyat-, illetve a Harry Potter-sorozatokat olvasnák el a diákok.  

Mi az indoklás? Miért is kellene lecserélni a klasszikus műveket az irodalom gyorséttermi kajáinak számító amerikai plasztik művekre (olyan "irodalmi" művekre, amelyek valójában a filmes adaptációjuk alapján váltak ismertté)? 

A liberális indoklás szerint azért, mert a PISA-vizsgálatok azt mutatják, hogy a diákok szövegértési, szövegalkotási készségei folyamatosan romlanak, illetve azért, mert a különböző iskolatípusok diákjainak eredményei között a gyenge olvasási képességek miatt nagyok a különbségek, ami miatt pedig végső soron nagyon szegregáló a magyar iskolarendszer. 

Tehát azért kellene a magyar irodalmi klasszikusokat amerikai filmes történetek könyvváltozataira cserélni, mert akkor állítólag majd javulni fog a diákok olvasási képessége.

Ez teljes képtelenség. 

Az ilyen és ehhez hasonló javaslatok helyett a sok nagyszerű oktatási szakértőnek inkább talán azon kellene elgondolkodnia, hogy hogyan szerettesse meg az olvasást azokkal a diákokkal, akik mostanában nem mutatnak hajlandóságot erre.

A magyar irodalom klasszikusai meg maradjanak csak meg továbbra is a helyükön, hiszen mára már mind a részeivé váltak az egységes magyar nemzettudatnak azáltal, hogy kiállták az idő rostáját.