Hatalmas szenzációtól hangos most a világsajtó. Nem, nem azzal van elfoglalva, hogy csillagászati árakon árulják a perecet meg a kürtőskalácsot a karácsonyi vásárban a belvárosban. Dehogyis azzal. (Ki az a marha, aki ilyen helyen egy fillért is költ? De most tényleg. Nem mintha ez mentené az árusítókat. Ha én lennék hatalmon, egy új adónemet varrnék a nyakukba, ami így hangzana: „pofátlansági adó”.)

Na, de haladjunk.

„Sanna Marin 34 évesen lehet a világ legfiatalabb kormányfője. Insta-anyukaként, a finn politika egyik felívelő csillagaként Marin fontos társadalmi változtatást akar. A kormánykoalíció többi pártját is nők vezetik.”

Na jó, de ez még semmi!

„Meleg szülők gyereke, pékségben is dolgozott, és ő a legfiatalabb kormányfő” – írja a honi szennysajtó prominens képviselője, az Index.

„34 évesen Sanna Marin finn miniszterelnökjelölt (sic!) lesz a világ legfiatalabb, hivatalban lévő miniszterelnöke, amint a parlament is megszavazza a héten. Sanna Marin nemcsak hazájában, hanem a világon is rekordernek számít: megelőzi a 35 éves Alekszej Honcsaruk ukrán miniszterelnököt és a 38 éves új-zélandi miniszterelnök Jacinda Ardernt, ahogy Kim Dzsongun észak-koreai diktátort is nála idősebbnek tartják.”

Várjunk csak, hogy is van ez? Vegyük csak át!

Az ukrán miniszterelnök 35, az új-zélandi miniszterelnök 38, és még Kim Dzsongun is csak 35. Ellenben – dobpergés – Sanna Marin hamincnéééééégy!”

Ez majdnem olyan, mintha azt írnánk, hogy tud kézen állni és bukfencezés közben tudja azt fütyörészni, hogy: „Kargeri-Karigeri, a legnagyobb király, a legnagyobb király, a legnagyobb király”. Ha még tovább olvassuk ezt a lelkendezést, ezeket a hívószavakat láthatjuk kiemelve:

GIRL POWER, illetve ezt:

INSTA-MAMA

Ja, és persze hogy változást akar.

Mit? Azt még nem tudni. (Ha én lennék hatalmon, én is változást akarnék. Minden pénz áramoljon hozzám. Ez lenne a változás lényege. Eddig másokhoz is ment, de ezentúl csak hozzám.)

Szóval összegezzük, hogy mit tudunk róla. Mi tudható egy mai haladó szellemű kormányfőről a haladó szellemű Index szerint?

34 éves, Insta-anyuka (hogy ez mi lehet, arról gőzöm nincs) és változást akar. És ami a legfontosabb, hogy a „legfiatalabb”.

(Meg hogy a kormánykoalíció többi pártját is nők vezetik. Hogy hogyan, az tök mindegy, lényeg, hogy ne fehér férfiak tegyék ezt.)

Láthatóan a libsizmus egyfajta cirkuszi akrobatikává silányította a politizálást. Senki nem azt nézi, hogy ki hoz ki többet egy nemzetből, ki viszi sikerre a társadalmat, ki teszi naggyá az országot, ki orvosol vagy old meg esetleg több száz éves történelmi félresiklásokat, sérelmeket, ki állítja helyre egy kultúra tekintélyét, melyik vezető alatt szerez gazdasági túlsúlyt egy nemzet valamely területen – azt már nem is mondom, hogy ki foglalja vissza Észak-Erdélyt –, hanem az a lényeg, hogy hány lájkja van az Instán, hány éves, támogatja-e a háromlábú transzszexuális avantgárd költők performanszait, és hogy változás.

A libsik imádják a cirkuszt.

Nem véletlen, hogy most, amikor a Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy tilos az Országház épületében vircsaftozni, bekiabálni, cigánykereket hányni és trágár szavakat papírgalacsinra irkálni, majd a házelnök fejéhez vágni, hát most kétségbe vannak esve.

Vezetni egy országot nem tudnak. Naggyá tenni egy nemzetet képtelenek. Rendben. Ezt ők is, meg mi is tudtuk. De már brekegni sem lehet kézen állva a miniszterelnök székében?

Diktatúra!