A korábban vártnál is jelentősebb lehet a magyar EU biztos portfóliója
2019.11.21. 16:20
A bővítési és szomszédságpolitikáért felelős portfólió jelentős mértékben járul majd hozzá, hogy az EU újabb tagállamokkal bővüljön, különösen a nyugat-balkáni térség irányába. Magyarország már régóta szeretett volna egy ilyen magas presztízzsel rendelkező portfólióval bírni. Fontos cél a nyugat-balkáni térség stabilizációja, mely ezáltal hozzájárul a migráció megállításához is. Viszont ezen folyamatok megvalósítása érdekében elsősorban a portfólió „megreformálására” van szükség.
Az Európai Unió tagállamai közül hat ország támogatja a meglévő eljárás reformját és a pontos határidők meghatározását, hogy elkerülhető legyen a folyamat határozatlan időre történő elhúzása. A megállapodást Ausztria, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Olaszország és Szlovénia kül- és európai ügyekért felelős miniszterei írják alá.
Pozíciójuk nyilvánvaló alakulása során felismerték a csatlakozási folyamat jelenlegi hiányosságait – ezt örömmel fogadta Franciaország, amely a rendszer átalakítását szorgalmazta –, valamint határidőt tűztek ki az Albániával és Észak-Macedóniával folytatott tárgyalások megkezdésére.
„Igaz, hogy a Nyugat-Balkánon a jelenlegi csatlakozási folyamat lassan és kissé egyenlőtlenül halad. Ezért készen állunk arra, hogy konstruktívan részt vállaljunk ennek a folyamatnak a javítása érdekében. Ezt azért fogjuk tenni, hogy megértsük, hogy ez lehetővé teszi az EU számára, hogy konszenzust érjünk el az Albániával és Észak-Macedóniával való csatlakozási tárgyalások 2020 márciusában történő megkezdéséről” – fejtették ki véleményüket az országok a levélben.
Az aláírók felkérték a Bizottságot, hogy 2020 januárjáig terjesszen elő javaslatokat „a csatlakozási folyamat hatékonyságának fokozása érdekében”.
A határidőnek, 2020 márciusának a megemlítése hangsúlyozza, hogy a bővítési folyamat felülvizsgálata nem lehet oka a csatlakozási tárgyalások késleltetésének. Az októberi ülésen az EU vezetői megállapodtak abban, hogy „visszatérnek a bővítés kérdéséhez az EU és Nyugat-Balkán csúcstalálkozója előtt” Zágrábban, 2020 májusában.
Franciaország nem egyedül ellenezte a tárgyalások megkezdését, de Macron volt a legerőteljesebb a többséggel szemben, amely támogatta a továbblépést, különösen az Észak-Macedóniával folytatott tárgyalások megkezdésében. Mint ahogy arról a Politico is beszámolt, a francia érv részét képezte az, hogy a jelenlegi tagsági folyamat hibás, jelentős változtatásokra szorul.
„Készen állunk az EU bővítési folyamatának reformjára; mindig van fejlesztési lehetőség, de ez nem vezethet késleltetett taktikához Észak-Macedóniával és Albániával, valamint azok európai perspektívájával kapcsolatban” – mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az újságíróknak, amikor kedden reggel megérkezett az Általános Ügyek Tanácsába (GAC). „Biztosítani akarjuk, hogy jövőre mindenképpen zöld fény jelenjen meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésén.”
„Ez a béke jele, de nem támogatása” – mondta egy aláíró ország egyik diplomatája, aki anonim kívánt maradni. „A többi tagállam nagy többségéhez hasonlóan álláspontunk nem változott, először tiszteletben akarjuk tartani kötelezettségvállalásainkat és nyílt csatlakozási tárgyalásainkat, közben megbeszélhetjük a folyamat reformját. Ez egy tipikus diplomáciai eszköz, meg akarjuk mutatni, hogy konstruktívak akarunk lenni.”
„Ma hat ország, nevezetesen Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Lengyelország szintén kifejezte azon kívánságát, hogy a Bizottsággal együtt folytatják a tárgyalási folyamat hatékonyabbá tételét.”