2009 novemberében választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el a rendőrség a józsefvárosi polgármester-választás kapcsán. Kocsis Máté, a Fidesz akkori polgármesterjelöltje mutatta be azt a felvételt, amelyen egy nő azt állította, hogy három személy az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínálhatott az ebédért sorban álló hajléktalanoknak, ha megengedik lefénymásolni a személyi igazolványukat. A hajléktalan szerint erre azért lehetett állítólag szükség, hogy megakadályozzák a Fidesz győzelmét az akkori helyhatósági választáson. Az MSZP azzal próbált védekezni, hogy „semmiféle szavazatvásárlásban vagy ehhez hasonló tevékenységben semmilyen szocialista aktivista nem vett és nem is vesz részt”. Az eset azonban árnyékot vetett a baloldal kampányára.

Azóta eltelt 10 esztendő, és a helyzet annyiban változott (romlott), hogy a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjeként és budapesti elnökeként Kocsis a korábbinál jóval súlyosabb feltételezett jogsértésről számolhatott be legutóbbi sajtótájékoztatóján.

A Magyar Nemzet által publikált dokumentumok alapján ugyanis alappal feltételezhető, hogy csalással, törvénytelen eszközök – így többek között személyes adatok jogosulatlan kezelése választási eljárás keretében – igénybevételével készülhet az önkormányzati választásokra a fővárosi ellenzék.

A választók személyes adatai kapcsán az adatkezelő vonatkozásában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábban többször is kihangsúlyozta, hogy az ajánlóíveken feltüntetett személyes adatokat a jelöléstől eltérő célra felhasználni jogellenes, ezért az ajánlóívek másolása, sokszorosítása, fénymásolása, illetve duplikált adatbázisok létrehozása az azokon szereplő információ alapján tilos. Külön állásfoglalásban rögzítette a NAIH a célhoz kötött adatkezelés elvét, amely alapján személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet.

Ha abból indulunk ki, hogy ezt a szabályt a Karácsony-kampánystáb nem ismerte, természetesen nem mentesíti az érintetteket. Ignorantia iuris non excusat, ahogy a latin terminus rögzíti.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján felmerülhet a személyes adattal visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja azzal, hogy a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választási eljárás keretében, a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegéséve, haszonszerzési célból, egyébként jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően, az adatok biztonságát szolgáló intézkedéseket elmulasztva, személyes adatot kezelhettek ellenzéki aktivisták.

A Büntető törvénykönyv szerint ráadásul súlyosbító körülmény, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra, közmegbízatás (társadalmi szervezetnél végzett tevékenység) felhasználásával követik el.

Ronald Dworkin amerikai jogfilozófus tétele alapján a politikai morál természetéből adódóan bizonytalan fogalom, Georg Jellinek német közjogász szerint pedig a jog az erkölcs minimuma. Akár ez a fogalmi bizonytalanság is összezavarhatja Karácsonyékat, amikor politikai, erkölcsi és jogi korlátok sorát feszegetik vagy lépik át az ellenzéki önkormányzati kampányban.

Kosztolányi „magyar, szerelmes városa” ennél (ezeknél) jobbat érdemel.