Az országos plakátkampánya kapcsán korrupciógyanúba keveredett Jobbik az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás – amelynek nem titkolt közvetett célja a burkolt pártfinanszírozás megakadályozása és az átlátható kampányfinanszírozás biztosítása – államfő általi szignózása esetére nem kevesebbet állít, minthogy kezdeményezni fogja a köztársasági elnök elmozdítását.

Magyarország Alaptörvénye taxatíve felsorolja, hogy mely estekben lehetséges az elnök elmozdítása, így a megbízatási idejének lejártával, összeférhetetlenség kimondásával és a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.

Utóbbi esetben az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.

Ezt követően már minden a politikai science fiction kategóriájába tartozik, de azért röviden emlékezzünk meg róla. A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, az eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, a taláros testület pedig a döntését a teljes ülés jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg.

Campanella a Napállamában nem mert ekkorát álmodni, de persze a Jobbiknak ezt elnézhetjük, jelenleg ugyanis komoly identitásválságot él át.  A 2012-ben létrehozott Tett és Védelem Alapítvány 2017. június elején Washingtonban, az American Jewish Commitee (AJC) világfórumán bemutatta a hazai antiszemitizmusról készített tanulmányát és éves monitoring jelentését.

A szervezet kuratóriumi elnöke, Bodnár Dániel szerint a rendelkezésre álló adatok alapján világos, hogy a Jobbik helyi vezetése és szervezetei a tagságot „egyfajta taktikai képmutatásra” sarkallják. A Jobbik országos vezetői esetében nem az őszinteség az alapkérdés – erről magukon kívül Bodnár szerint Istennek tudnak számot adni –, hanem az, hogy képesek lehetnek-e konzisztens, a teljes szervezetet átható, cselekvésben testet öltő bizonyságot adni az esetleges fordulatról.

Kiegészítésként megjegyezhetjük, hogy a Jobbik tele van potenciális bombákkal: alig egy éve a Debreceni Törvényszék jogerősen 750 ezer Ft pénzbírsággal sújtotta Ágoston Tibor jobbikos debreceni önkormányzati képviselőt holokauszttagadásért. Továbbra is az a Gyöngyösi Márton a Jobbik külügyi kabinetjének vezetője, aki nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a zsidókat, és frakciótag maradt az a Kulcsár Gergely, aki beleköpött a holokausztnak emléket állító Duna-parti cipőkbe.