A hibátlanság hibája
2022.04.09. 12:00
2018-ban Orbán Viktor harmadik kétharmados győzelmének éjszakáján a vesztes pártok vezetői szinte egytől-egyik lemondtak pozíciójukról. Vona Gábor még a professzionális politizálást is otthagyta.
2022-ben Orbán Viktor negyedik kétharmadnál is nagyobb győzelme után nem volt egyetlen olyan politikus sem, akinek egyáltalán megfordult a fejében, hogy némi felelősséget vállaljon.
A baloldal nemcsak politikai értelemben áll nagyon alacsony nívójú szereplőkből, hanem emberi szempontból is. Történt ugyanis, hogy a választás estéjén összegyűltek a hat párt prominensei, illetve Márki-Zay Péter, hogy majd együtt ünneplik a győzelmet. A győzelemből aztán hatalmas bukta lett és amikor ez már kirajzolódni látszott, akkor a baloldali pártok első emberei leléptek és úgy otthagyták a kapitányt, mintha soha nem is ismerték volna.
Ez az emberi minőségnek olyan fokmérője, amit aligha kell részleteznem. Ez volt az a szint, amire még a baloldali szavazók is azt mondták: a legalja.
Ha esetleg ezek az örök vesztes, egymást hátbeszúró kommunisták egyszer elgondolkodnának, hogy mi az ő sikertelenségük és a jobboldal sikerének az oka, akkor halkan megjegyzem, hogy a bajtársiasság.
A bajtárs, ahogy a szó is mutatja, társ a bajban. Ezek egymásnak sosem voltak a társaik. A választás éjszakája kitűnő indikátora volt annak, hogy a baloldal mit kezdett volna a hatalommal. Ugyanígy reagáltak volna. A minél több pozícióért és pénzért azonnal kinyírták volna egymást.
A kapitányt egyedül hagyták, aki azon az estén is képes volt egy teljesen szürreális beszédet mondani, amivel sikerült azt is megsértenie újra, aki egy kicsit megsajnálta volna ebben a helyzetben.
Aztán jelentkezett Gyurcsány és Jakab is, akik azonnal levonták a következtetést, miszerint mindenért Márki-Zay Péter a hibás, ami ebben a formában nyilvánvalóan nem igaz. Ezt a gyalázatos eredményt együtt hozták össze.
A jelenlegi baloldalnak fogalma sincs Magyarországról, fogalma sincs a magyar emberekről. Sőt, képtelen az önvizsgálatra és a korrekcióra. A jelenlegi baloldal politikai szempontból értelmezhetetlen. 12 év alatt négyszer úgy kikapni, hogy lényegében egy apró esélye sem volt legalább a szoros versenynek, intőjelnek kellene lennie.
Azonban nem az, hiszen onnan folytatják, ahol április 3-án abbahagyták. Hibátlannak tartják magukat azok, akik hibát hibára halmoznak.