Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján keményen beleállt a gyöngyöspatai ügybe. A miniszterelnök igazságtalannak nevezte, hogy Gyöngyöspatán a cigányok érdemi munkavégzés nélkül milliókat kapnak. Orbán szerint ez feszültséget szül a településen a romák és a nem romák között.

A történet lényege dióhéjban: a bíróság ítélete szerint 2004 és 2017 között a gyöngyöspatai általános iskolában szegregálták a roma diákokat. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a kevésbé jó képességű tanulókat különválasztották a jobbaktól. A válogatás a helyiek elmondása szerint nem származás, hanem kvalitás szerint történt. Az esetre lecsaptak a civilnek hazudott szervezetek és hosszú évek kemény munkájával sikerre vitték az ügyüket. Összesen 60 cigány gyereknek 100 millió forint kártérítést kell kifizetnie az önkormányzatnak és az iskolát fenntartó tankerületnek. A romákat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kimondott célja a precedens „legyártása” volt. Megcsinálták. Az oktatásban (elvileg) hátrányban részesülő gyermekeknek készpénzt kell kapniuk az ítélet szerint. Érdekes, hogy a civilnek mondott szervezet nem oktatási kárpótlásért harcolt.

Igazán részletezni sem kell, hogy a romák mennyire várják a milliós összegeket, akad olyan család is, akik már előre felvettek hitelt és el is költötték azt. Az egyre feszültebb helyzetnek két oka van. Az egyik, hogy a cigányok egyre türelmetlenebbek a beígért pénz érkezésének közelgő időpontja miatt. A másik pedig etnikai jellegű, hiszen a gyöngyöspatai többségi lakosság nem nézi jó szemmel, hogy a romák 100 millió forintot kapnak, ahogy ők mondják, a „semmire”. A település sajnos ismét puskaporos hordó lett.

Gyöngyöspatán nem ez az első eset, hogy kívülről gerjesztett konfliktus szövi át a mindennapokat. 2011 tavaszán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület a romák által egyre gyakrabban elkövetett bűncselekmények miatt járőrözni kezdett. A szélsőjobboldali szervezet megmozdulására aztán felkapaszkodott a Jobbik is (akkor még Vona Gáborral). A párt célja egyértelműen a politikai haszonszerzés volt. A konfliktus több mint egy hónapig tartott. A településen a szélsőjobboldal után természetesen megjelentek a szélsőbaloldali jogvédőnek mondott hivatásos hergelők is. A gyöngyöspatai eseményekkel nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi sajtó is rengeteget foglalkozott. Elkészültek a bakancsos felvételek, amelyek tökéletesen bemutatták, hogy Magyarországon aztán tényleg náci lábbal tiporják a demokráciát és az emberi jogokat. Mindenki megcsinálta a saját balhéját és amikor már megvolt a kellő haszon, akkor a külső behatás okozói hazamentek, felszívódtak. A gyöngyöspataiak viszont itt maradtak. Békétlenségben, káoszban, adósságban.

2011 után 2020-ban is ugyanez a forgatókönyv készül. Egy külső erő („civilek”) beleavatkozik a mostanra lenyugodott település élete. Az utálkozás és a gyűlölet már most beindult Gyöngyöspatán. A Heves megyei város a szélsőségesek tesztpályája lett.

Beszélhetünk ebben az esetben jobb- vagy baloldali extremitásról, a végeredményt tekintve semmi különbség nincs.