Na, szóval ezt vegyük szépen végig.

A legfelsőbb minőségi szint valamit létrehozni. Ész, tudás, tehetség, kitartás, bátorság kell hozzá. (Ezzel azért – lássuk be – nem mindenki rendelkezik.)

Aztán van, aki rombol. Ez jóval könnyebb ugyebár, de azért ehhez is szükségeltetik némi kakaó. Energia. Mint a régi rock and rollban.

Neki a falnak! Olykor fejjel.

Ez persze tökösséget igényel. De hát ez adja a rangját, ez adja a súlyát a dolognak. Ettől lesz tétje. (Ezért nem lesz a rock soha többé az, ami a 60-70-80-as években volt.)

És van a harmadik kategória, a hisztiző kis hülye.

Ez korunk forradalmára.

„A félmeztelen O1G-lány a pénteki tüntetésről: Nem akarok olyan országban élni, ahol egy ilyen akció megbotránkoztatja az embereket” – ez olvasható a 444 nevezetű migrációpártoló propagandaportálon.

(Ezt, hogy propaganda, én nem holmi sértésként írom. Tény. A sajtó feladata nagyrészt a propaganda. És ezen csak a kis hülye libsik pufognak, akik nem a valóságban élnek, és azt gondolják, hogy létezik „független” sajtó, meg olyan, hogy választott nem, és majd akkor jő el a Kánaán, ha a fekete, a fehér és a sárga bőrű emberek kéz a kézben énekelnek a világbéke óceánjának partján.)

Na, szóval van a liba, aki vihogva kitette a melleit a tüncin, és most meg van sértve, mert egyrészt a kormánypártiak elküldik az anyjába (mit várt?), a férfiak meg szexista poénokat irkálnak. (Mit várt?)

A libsi legfőbb ismertetőjegye, hogy semmit nem ért az életből. Bejön Európába töméntelen idegen kultúrájú ember, és a szellemi fogyatékos liberális elkezd álmodozni, hogy majd akkor beilleszkedés, egymás mellett élés meg hasonlók. Nem kérem. Az idegen kultúra azért jön, hogy területet foglaljon, és ha itt van, meg akarja valósítani azt, ami a sajátja, és te, európai, ebben őt zavarod, útban vagy, és el akar takarítani az útból. Érthető? És ha te kiteszed a melleidet, a férfiak le fognak kurvázni, ha a kormányt szidod, a kormánypártiak utálni fognak, és ha esik az eső, vizes lesz a fű.

Folytatom.

„Saját pszichéje érdekében inkább nem nézi meg, miket írnak róla különböző felületeken, szerinte ez az ország túlságosan konzervatív, és nem csak azok, akik ezt határozottan vállalják is. Nem kell ebbe többet látni, mint ami: egy jópofa, spontán kis polgárpukkasztás, mondja. Hozzátette, nem akar olyan országban élni, ahol egy ilyen megmozdulás botránkozást vált ki.”

Mondom, hogy hülye. A polgárpukkasztás célja, hogy az emberek pukkadjanak. Ha az ember pukkasztani akar, akkor boldog, ha minél többen felháborodnak. Hát nem azért csinálja az ember? Hát nem azért csinálod, te szerencsétlen?

Egy régi világbeli rocker azért hordott halálfejes pólót, azért tette a láncot a nyakába, hogy az emberek kiakadjanak. És ha lekiabált a kamionsofőr, hogy „Hogy nézel már ki, te tarajos gőte?!”, akkor nem kapott sírógörcsöt, és nem ment panaszkodni a trash metalos haverjának, hogy „Géza, csúnyákat mondtak rám az utcán a kispolgárok!”, hanem röhögve beültek a kocsmába, és egymás vállát veregetve dicsekedtek, majd meghallgattak egy Sex Pistols-dalt, hogy jól végződjön a nap.

Vagy ott a másik. A diáklány, aki csúnyán beszél. És a libsi sajtó fel van háborodva, hogy Bayer Zsolt csúnya szavakat mond arra a lánykára, aki hússzor csúnyábbakat mondott a kormányra.

„Nagy Blanka: Azért műveli ezt a kormány velem, mert félnek tőlem.” (Ezt is valamelyik libsi sajtópropaganda közölte, kilőttem már az oldalt, és lusta vagyok visszakeresni.)

Tessék! Ez is a világbékében hisz, meg hogy a tigris vegánná tehető, nem lesz többé háború, és ha megszűnnek a nemzetek, akkor nem lesz ellenségeskedés és mindenki egyenlővé válik.

„Műveli”. „Félnek”.

Elmesélem milyen az, ha a hatalom fél, és mit tesz ilyenkor.

1981-ben a dorogi rockfesztiválon egy forradalmi rendőrezred szabályosan csatárláncba fejlődve verte gumibottal a közönséget, majd bevetették a vízágyút. A Total 85 punkfesztivál helyszínén – Pakson – a művelődési ház bejáratánál géppisztolyos katonák és munkásőrök álltak feszesen, bent egy kamera pásztázta a közönséget, filmre vett mindenkit, majd nemsokára egyes középiskolákban megjelent egy civil ruhás rendőr, elbeszélgetett az igazgatóval, s bizonyos diákokat felhívattak, majd bevittek beszélgetésre a kapitányságra.

Na, ilyen az, amikor „félnek” és „művelnek” valamit.

Micsoda egy banda…

Képzeljük el Hadházyt. A zoknis sztori után hazamegy. „Ákos, hányszor mondtam, hogy azt a zoknit vedd fel, amit kikészítek neked. De te sose hallgatsz rám. Látod, most rajtad röhög mindenki!”

Puhapöcs társaság. Sértődős botrányhős és pityergős polgárpukkasztó. „Forradalmárok.” Röhögnöm kell.