A világszerte szaporodó fegyveres erőszak miatt, időről időre előtérbe kerül a fegyverhasználathoz való jog kérdése. Korábban, ha valaki az önvédelem jogára próbált hivatkozni, nem volt könnyű helyzetben. Az Alaptörvény és fegyvertartás új szabályai magasabb szintre emelték a szabadságot és személyi biztonságot garantáló rendelkezések hatásfokát, illetve a tulajdon ellen irányuló támadások esetében garantálják a tulajdonosok szükséges és arányos védelmét.

2008. június 26-án a District of Columbia vs. Heller ügyben alapvető alkotmányos jognak nyilvánította az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 5–4-es szavazati aránnyal az állampolgárok fegyvertartási jogát. A történelmi jelentőségű döntés előzménye, hogy korábban a fegyvertartás szabályozása tagállamonként változó volt, és Washington városa törvényben tiltotta meg kézifegyverek tartását magánszemélyek számára. A verdikt komoly győzelmet jelent az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb lobbicsoportja, a fegyvertartók szervezete, az NRA számára, amely még a szavazás előtt bejelentette, hogy egy számukra kedvező ítélet esetén valamennyi amerikai államban és városban megtámad minden olyan törvényt, vagy rendeletet, ami korlátozza a fegyverviselést.

Amerikában a fegyvertartáshoz való jogot a második alkotmánykiegészítés (1791) rögzíti. Valaha a vadnyugat romantikus képe így festhetett: egy békésen legelésző ló, a tábortűznél egy szunyókáló cowboy, övében két revolver. Az újvilág cowboya a lovat autóra cserélte, de a fegyvereit megtartotta. Az USA-ban becslések szerint 230-250 millió lőfegyver van magántulajdonban. Így szinte törvényszerű, hogy a közelmúltig számtalan fegyverrel elkövetett gyilkosság borzolta az amerikai közvélemény idegeit, amelyek csökkentése érdekében az amerikai liberális Demokrata Párt az elmúlt időszakban több intézkedésével igyekezett korlátozni a fegyvertartáshoz való jogot. Ezek közül a leghíresebbek az 1934-ben született National Firearms Act, a fegyvertartási törvény 1939-ből, az 1968-as törvény a fegyvertartási jogról, az 1993-as Brady Bill és az 1994-es Bűnmegelőzési Törvény. A tagjait tekintve az akkor republikánus többségű Legfelsőbb Bíróság döntése így valószínűsíthetően elsősorban a balliberális érzelmű polgárok nemtetszését válthatta ki.

A bírói testület a döntéssel összefüggésben azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenek ellenére a fegyvertartást lehet korlátozni. Emlékeztetett arra, hogy nem tarthat fegyvert zavart elméjű vagy jogerős büntető ítélet alatt álló bűnöző sem. Barack Obama ezt az elvet 2012-ben rendelettel erősítette meg, azonban a republikánus többségű amerikai szenátus ezt egyik friss döntésével visszavonta, így a szellemi fogyatékosok és mentális problémákkal küszködők is – közel 75.000 amerikai polgár – megszorításokkal vásárolhatnak lőfegyvert az Egyesült Államokban.

Ami az Európai Unió tagállamait illeti, köztük talán az Egyesült Királyságban a legszigorúbb a fegyvertartás szabályozása, amely még a rendőrök fegyverhasználatát is szűk keretek közé szorítja. „Civilként” maroklőfegyvert tartani gyakorlatilag lehetetlen, és ez igaz még a pénzszállító kocsik biztonsági őreire is. Az Európai Unióban már régóta törekednek a fegyverviselés egységes szabályozására. A módosított 91/477/EGK irányelv szól a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről. Az irányelv szabályozza a lőfegyverekre vonatkozó jogszabályok összehangolását, a fegyverek Közösségen belüli mozgására vonatkozó követelményeket. A határozat bevezeti az úgynevezett „fegyverútlevelet” (az európai lőfegyvertartási igazolványt), illetve számítógépes adatbázis létrehozását teszi kötelezővé melybe a lőfegyverekre vonatkozó szükséges információk megtalálhatóak. Szorgalmazza továbbá a nemzetek közötti információcserét a tiltott kereskedelem és gyártás elleni hatékony küzdelem érdekében.

Újabban az Európai Bizottság a terrorizmus elleni harcra hivatkozva szigorítani akarja a fegyvertartás szabályait az Európai Unióban. A környező országok tekintetében Szlovákiában viszonylagosan szigorúak a szabályok, mégis egyes források szerint Magyarországon közel 130 ezer fegyver volt civileknél, így 100 polgárra csak 1,9 fegyver jutott, míg Szlovákiában ez az arányszám 5,5. Összehasonlításképpen 88 fegyver jut száz lakosra az USA-ban.

Hazánkban 2012. március 5-én módosult a fegyvertörvény, könnyítések léptek életbe a fegyverek otthoni tartását, szállítását és kiadását illetően (például a fegyvertartási engedélyt már nem kell ötévente megújítani, hanem visszavonásig érvényes, egyszerűbb lett az új fegyver vásárlása, ha valakinek már van fegyvertartási engedélye, vagy egyszerűsödött az ideiglenes fegyverátadás adminisztrációja fegyvertartási engedéllyel rendelkezők között).

Jelenleg – főszabály szerint – a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő személy kaphat engedélyt lőfegyver tartására, ha a rendőrség előtt az elméleti és gyakorlati jártassági vizsgát sikeresen teljesíti; emellett igazolnia kell, hogy a lőfegyver, lőszer tartásának a jogszabályokban meghatározott biztonsági feltételeivel rendelkezik. Attól függően, hogy milyen céllal szeretne valaki lőfegyvert tartani, további speciális szabályoknak kell megfelelnie. A legáltalánosabb a vadászati célú lőfegyvertartás, ehhez érvényes vadászjeggyel kell rendelkezni. Sportfegyvert az tarthat, aki igazolt sportlövő, és van érvényes rajtengedélye, az országos szakági sportszövetség pedig javasolja, hogy fegyverhez jusson. Gázriasztó fegyvert bárki engedély nélkül beszerezhet Magyarországon, ha azonban önvédelmi céllal magánál is akarja tartani, arra rendőrhatósági engedélyt kell kérnie. A közeljövőben pedig kormánydöntés várható 197 új lőtér létesítéséről, lövészklubok, és klubházak jöhetnek létre egy átfogó fejlesztés keretében. Tudják – Julius Caesar után –, ha békét akarsz, készülj a háborúra.