A 888 kérdést intézett a salamonozáson rötyögő, „választott népen" gúnyolódó J. Péterhez (így a tuti!), hogy részt kíván-e venni a Maccabi Európa Játékokon. Ha már hirtelen fontossá vált számára a származása. (Auschwitz helyes leírását majd később kívánja megtanulni, ne rohanjunk a néppártosodással.)

Született egy rövid válasz, ám ezt a Facebook cenzorai rekordgyorsasággal lekapták. Akik ismerik a Facebook cenzúrájának működését, azok tudják, hogy a „két láb jó, négy láb rossz" elvén működik: a feketelistán lévők (tehát a konzervatívok, jobboldaliak) le se írhatnak olyan szavakat, hogy „zsidó", „náci", „gender", ugyanis kontextustól függetlenül kapják a tiltást. Ha ez nem működik, akkor profilképért vagy bármi másért is jöhet. Mindeközben persze szemrebbenés nélkül belemondja Cukorhegyi a kamerába és a szenátorok arcába, hogy a Facebook semleges platform. Muhaha.

Csakhogy ebben a bejegyzésben még ezek a „tiltott" szavak sem találhatóak meg. Csak jelezni szerettem volna az érzékenységét hirtelen felismerő jobbikos főripacsnak, hogy a Maccabi Játékokon lehet a magyaroknak szurkolni – a néppártosodás rögös és bökkenőkkel tarkított útján addig a felismerésig láthatóan még nem jutottak el, hogy a magyar zsidók például magyarok.

Így hát jött az instant tiltás, indoklás: mert csak. És sajnos nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy a Facebook vérlibsi cenzorcsapata is elkezdte kampányidőszakát, és jól láthatóan az antiszemita és rasszista botrányokkal súlyosan terhelt Jobbik oldalán kívánnak beszállni. Legalább illeszkedik abba a politikába, amit a Facebook folytat: iszlamista elmebetegek egész sokáig ellehetnek a platformon, míg Tommy Robinsonnak minden nyomát el kell tüntetni.

A Facebook azt a folyamatot támogatja, hogy egy virtigli kisnyilas alakulat kérdezzen fel – bárkit is – antiszemitizmus és rasszizmus kérdésében. Azért nehogy már a lekvár tegye el a nagymamát! Mi lesz a következő lépés? Adolf Hitler-emléknap az etnikai és vallásközi párbeszédért? Mugabe-múzeum az emberi jogokért? Robespierre-érdemrend a szabadságért? Pol Pot-emlékmű az értelmiségről? Mao forradalmi díj a hatékony munkáért?

Minden totalitárius kísérlet előbb-utóbb eljut az abszurdig. A Facebooknak ez viszonylag hamar sikerült. A szerencse az, hogy az emberek többsége azért – még ha tényleg minden információt ki is akarnak szorítani belőlük – társalog másokkal a való életben. A Facebook virtuális világa teljesen eltorzítja a valóságot. Abban a 72 gender normális, a Jobbik pedig demokrata plüsscicák gyülekezete.

A létező valóságban pedig mindenki nagyon jól tudja, hogy kiknek a gyülekezete a Jobbik. És egyre inkább azt is, mi a célja a Facebooknak.