1.

A Csubakka-védelem a nagy sikerű amerikai rajzfilmsorozat, a South Park egyik epizódjában kitalált jogi stratégia, amelynek elnevezése a Csillagok háborúja karakteres szereplőjére, Csubakkára utal. A Csubakka-védelem célja az esküdtszék szándékos összezavarása. Olyan agyafúrt érvelés, amely során valaki olyan nyilvánvaló képtelenségeket állít és tüntet fel racionális érvként, amitől a hallgató agya teljesen kikapcsol. Ezzel ért el sikert a legendás Johnie Cochran ügyvéd O.J. Simpson védelmében előadott záróbeszéde során, és ez ihlette meg a rajzfilmsorozat alkotóit is.

A Séf-segély című epizódban Séf bácsi azt állítja, hogy Alanis Morissette – egyébként kitalált – slágere, a „Büdös banya„ ugyanaz a dal, amelyet ő írt évekkel azelőtt, mielőtt felhagyott volna zenei karrierjével. Séf bácsi ezért kapcsolatba lép a lemezkiadó ügyvezetőjével, mindössze arra kérve, hogy a nevét említsék meg a dal szerzőjeként. Séf bácsi állítását egy húszéves hangfelvétellel bizonyítja, amelyben a dalt énekli. A lemezcég visszautasítja a vádat, ráadásul beperli Séf bácsit zaklatásért, és felbéreli Johnnie Cochran sztárügyvédet, aki a bíróságon a „híres” Csubakka-védelemhez folyamodik, amelyet az O. J. perben is használt.

Cochran: „Hölgyeim és Uraim, mondjuk úgy esküdtek. Séf úr védője azt próbálja elhitetni velünk, hogy kliense 20 éve írta a Büdös banyát. Sőt, talán el is hitette. Még én is majdnem megsajnáltam őket. De, Hölgyek és Urak, úgymond esküdtek! Csak egy dolgot említenék, ha megengedik. Hölgyek és Urak, ez itt Csubakka. Csubakka egy wookie a Kashyyk bolygóról. De Csubakka az Endor bolygón él. Gondolják meg: ennek nincs semmi értelme! (...) Miért akar egy wookie, egy 220 centis wookie az Endoron, 50 centis ewokok között élni? Ennek nincs semmi értelme. De ami még fontosabb: ennek az egésznek mi köze a most tárgyalás alatt lévő ügyhöz? Semmi. Hölgyek és Urak, ennek semmi köze az ügyhöz. (...) Ennek semmi értelme. Ha Csubakka az Endoron él, ítéljenek bűnöst. A védelem végzett.”

Cochran védelme sikeresnek bizonyul, az esküdtszék Séf bácsit bűnösnek találja a lemezkiadó cég zaklatásában. Végül Séf bácsi barátai egy „Séf-segély” (Chef Aid) koncertet rendeznek megmentésére, hogy megbízhassa Johnnie Cochrant, és beperelhesse a lemezcéget. A koncerten Johnnie Cochran szíve „hatalmasra nőtt”, és ingyen felajánlja szolgálatait Séf bácsinak. Majd ismét sikerrel alkalmazza a Csubakka-védelmet, így elismerik Séf bácsi szerzői jogát a dalra.

2.

A Csubakka-védelem nem csupán geg. Ténylegesen használják a jogi eljárás során, amikor például a másik oldal bizonyítékait vagy valószínűségi becsléseit akarják elbagatellizálni, vagy amikor ugyanarra a cselekményre több alternatív magyarázat is van. Sőt, még a magyar büntetőeljárás során is érveltek ezzel a Demszkyt meghajigáló Tomcat 2009-es perében.

Egy kitalált geg így lesz tényleges érvelési technika – egy jogi eljárásban.

És nemcsak ott. Azt állítom, hogy a Csubakka-védelem nemcsak jogi, hanem politikai eljárásként is működik. Népszerű politikai érveléssé vált olyan esetekben, amikor a jogszerűség látszatát akarják kelteni – például a jogállamiságról szóló vitában –, és el akarják kerülni a vitát.

A Csubakka-védelem a brüsszeli bürokraták kedvenc eljárása, amikor Magyarországgal kapcsolatban merülnek fel a jogállamisággal kapcsolatos kifogások, és példát akarnak statuálni. Mivel el akarják kerülni a bizonyító eljárást, a mindkét fél érveit egyaránt figyelembe vevő és pártatlan vitát, egy ultima érvet keresnek saját ítéletük kimondására. Ha csak politikai természetű vitáról lenne szó, az erő, az érvek ereje lenne az ultima érv. A háromszor kétharmad, a politikai felhatalmazás érve például ilyen érv.

Mivel tehát a politikai vitát nem tudják megnyerni, a brüsszeli bürokraták taktikája arra irányul, hogy egy eredendően politikai természetű vitát (mi legyen a bevándorlással, kell-e kvóta vagy sem) jogi természetűnek tüntetnek fel, amiben az a tét, hogy kinek az oldalán áll az igazság (hogy is áll Magyarországon a jogállamiság helyzete?).

Ám az igazság sem áll automatikusan a brüsszeli bürokraták oldalán. S ekkor kerül elő a Csubakka-védelem.

3.

A Csubakka-védelem talán legszebb iskolapéldája a Sargentini-jelentés vitájában és azt megalapozó dokumentumban ölt testet.

A kiindulópont, hogy a politikai vitát nem tudják megnyerni – Magyarország a bevándorlás kérdésében hajthatatlan. A jogi természetű vitát sem – a kormány esetről esetre cáfolja a vádakat. Akkor magát az eljárást kell úgy kitalálni, hogy eljussanak az akaratuk érvényesítéséig. A Csubakka-védelem teszi lehetővé, hogy a brüsszeli bürokraták meg tudják védeni egyébként saját tarthatatlan, védhetetlen álláspontjukat. Ez azért különösen elegáns eljárás, mert ők nem a védekező, hanem a támadó, a vádló fél, céljuk Magyarország elítélése.

A Sargentini-jelentés egy hatalmas chuwie: összefüggéstelen mondatok, zavaros érvelés, véletlenszerűen választott és önmagában meg nem álló, a témához nem kapcsolódó érvek halmaza.

Egy katyvasz. Ennek az egésznek nincs semmi értelme, és semmi köze a valódi ügyhöz (bevándorláskérdés). De mégis, a nyilvánvaló képtelenségek összefüggéstelen halmaza kialakítja azt a látszatot, hogy ha Csubakka az Endoron él, akkor el kell ítélni a bűnöst.

Az érvelés lenyűgöző. A jelentést készítő azt mondja, hogy

„a főbb aggályok az alkotmányos és a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségével, a bírák jogaival, a korrupcióval és az összeférhetetlenséggel, a magánélet védelmével és az adatvédelemmel, a véleménynyilvánítás szabadságával, a tudományos élet szabadságával, a vallásszabadsággal, az egyesülési szabadsággal, az egyenlő bánásmódhoz való joggal, a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogaival, valamint az ilyen kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelemmel, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaival, valamint a gazdasági és szociális jogokkal kapcsolatosak”.

Vagyis mindennel baj van. Amit ugyan esetről esetre megcáfol a megvádolt. De a mindent nem lehet megcáfolni. S ha valaki mindenben, az egészben a vétkes, akkor – a ki nem mondott ügyben – a bevándorláskérdésben vallott álláspontjában is el kell őt marasztalni, azaz abban a kérdésben sem lehet igaza.

Az alátámasztó bizonyítékok felsorolása kapcsán is szőrüstül-bőröstül felüti a fejét a Csubakka-védelem. Nézzük csak az Európai Parlament állásfoglalását. (Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-i állásfoglalása a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról (2017/2131(INL)). Nézzük a melléklet (6) szakaszát:

6) Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkéről szóló 2003. évi közleményében a Bizottság felsorolta a közös értékek tiszteletben tartásának és előmozdításának nyomon követése során figyelembe veendő számos információforrást, például a nemzetközi szervezetek jelentéseit, a nem kormányzati szervezetek jelentéseit, valamint a regionális és nemzetközi bíróságok határozatait. Nemzeti, európai és nemzetközi szintű szereplők széles köre – köztük az Unió intézményei és szervei, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), valamint számos civil társadalmi szervezet – kifejezésre juttatta súlyos aggályait a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően, azonban ezek kötelező jogi erővel nem bíró véleményeknek tekintendők, ugyanis egyedül az Európai Unió Bírósága jogosult a Szerződésekben foglalt rendelkezések értelmezésére.

Fordítsuk le a Csubakka-védelmet: megkérdeztek egy csomó szervezetet, akik mind elítélőleg fogalmaztak a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Ezeknek a szervezeteknek a szava csak vélemény. Csak az Európai Unió bírósága jogosult a Szerződésben foglalt rendelkezések értelmezésére. Mégis az elítélő állásfoglalás ultimáját az adja, hogy számos szervezetet megkérdeztek, amelyek mind elítélőleg fogalmaztak a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Vagyis: „Ennek semmi értelme. Ha Csubakka az Endoron él, ítéljenek bűnöst. A védelem végzett.”

Nyilvánvaló képtelenségek sorozata lett feltüntetve racionális érvként, és a hallgató agya kikapcsolt. Ahogy a Magyarországot elítélő parlamenti állásfoglalás elfogadása során is valami hasonló történt. Az állásfoglalás elfogadásához kétharmad kellett. A kétharmad csak úgy lett meg, ha nem számoljak bele a tartózkodókat. Mivel a cél a kétharmad elérése volt, ezért nem számolták bele. A jogállamiság helyzetében Magyarország elítélő, jogállamisági elvekre hivatkozó brüsszeli bürokraták a Csubakka-védelemben találtak menedéket.

4.
Ám nemcsak a nagy vitákban nyúlnak a brüsszeli bürokraták a Csubakka-védelemhez. Akkor is élnek ezzel, ha már elegük van a magyarok konokságából.

Egyértelmű példája ennek, amikor ez év tavaszán az EU nyíltan és mindenki számára egyértelmű módon figyelmen kívül hagyta a magyar vétót egy Izraelt elítélő közös nyilatkozat kiadása során.
A történet röviden arról szól, hogy az EU közös álláspont megfogalmazására készült Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Közvetlenül az ülés előtt Magyarország elutasította az EU tervezett nyilatkozatát, de az Unió soros elnökségét később betöltő Finnország ENSZ-nagykövete mégis felolvasta az Unió álláspontját. Ha Magyarország vétózott, a közös állásponthoz pedig mindenki beleegyezése kell, akkor hogyan is történhetett meg mindez? Hát úgy, hogy működésbe lépett a Csubakka-védelem.

Noha külpolitikai kérdésekben az EU tagállamai egységes szavazással hoznak határozatokat, és Magyarország benyújtotta a vétót, ráadásul az akkori soros elnökséget betöltő Romániának kellett volna előadnia a közösség álláspontját, ehhez viszont egyetértésre lett volna szükség a tagállamok között, ezért jött a Csubakka-védelem és jött a finn ENSZ-nagykövet. Aki azzal kezdte a felszólalását, hogy huszonhét uniós tagállam nevében beszél, amelyeket Magyarországot kihagyva fel is sorolt, utána viszont úgy fogalmazta meg az álláspontot, mintha az mind a 28 tagállam konszenzusos álláspontja lenne. A finn ENSZ-nagykövet olyanokat mondott, hogy „az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt”, illetve hogy az EU álláspontját ismerteti az izraeli telepek és a palesztin tüntetők halála ügyében.

A Csubakka-védelem az ülésen kívül is folytatódott: „Hölgyek és urak, ez itt Csubakka... Vagyis Magyarország csak a legeslegutolsó pillanatban fejezte ki tiltakozását, és azt nem is indokolta semmivel, így lett a végeredmény egy egyfajta átmeneti pragmatikus megközelítés, természetesen a magyar konokság miatt. A védelem végzett.”

Természetesen mindenki tudja, mi a probléma, és miért kellett a Csubakka-védelem. Külpolitikai kérdésekben az Unió együttesen határoz, mind a 28 tagállam beleegyezése kell, igen ám, de Magyarország két év alatt ötödször torpedózta meg az EU közös nyilatkozatát Izraellel kapcsolatban, ez nyilván felháborító arrogancia, amit nem lehet annyiban hagyni.

Vagyis a Csubakka-védelem mindig előjön, ha Magyarországot kell elítélni. Mert nincsenek kézzel fogható bizonyítékok, a jogi tényként bemutatott kritikák csupán – elfogult – vélemények, a vitát nem akarják kinyitni, mert akkor mindkét oldal érveit pártatlanul mérlegre kellene tenni, Magyarországot viszont mindenképpen el akarják ítélni, és a politikai ítéletnek jogi ítéletnek kell tűnnie. És a Csubakka-védelem előjön akkor is, ha belefáradtak a magyarokkal való vitába a derék brüsszeli bürokraták. A Csubakka-védelem brüsszelita szabad fordításban annyit tesz: „csak”.

Mindenkinek ajánlom figyelmébe a Tavares-jelentéstől kezdve a LIBE-bizottság Magyarországgal kapcsolatos ülésein át az Orbán Viktorral ellenséges brüsszeli bürokraták nyilatkozataival bezáróan ezeknek a kivételes szövegeknek a tanulmányozását, kimeríthetetlen forrásanyagot fognak találni a Csubakka-védelem politikai célzatú felhasználására.

5.
A cikk szempontjából fontos további megjegyzések:

(a) Csubakka egyáltalán nem élt az Endoron,

(b) Csubakka jellegzetes hangját a filmben különböző állatok hangjaiból, például medvéből, tigrisből, tevéből keverték össze. A legtöbb hangot egy Tarik nevű fekete medvétől vették föl. A medve 1994-ben szívinfarktusban múlt ki.