A zöldek által támogatott jelölt, Alexander Van der Bellen nyerte az osztrák államfőválasztást. Az eddigi adatok szerint Van der Bellen mindössze néhány tized százalékkal, de megelőzte az FPÖ jelöltjét, Norbert Hofert, így ő lesz az ország következő elnöke.

A választási térkép alapján látható, hogy a bevándorló hátterű, nagyobb városokban tudott csak többséget szerezni a zöldek jelöltje, míg szinte az egész ország kékbe borult, ám még ez is kevésnek bizonyult a szabadságpárti győzelemhez.

Ausztriában 1945 óta nem volt olyan, hogy ne néppárti vagy szociáldemokrata államfőt válasszanak az ország élére, ami jelzi a hagyományos koalíciós pártok népszerűségének hanyatlását, így mindenképpen történelminek számít a mostani választás.

Azt is látni ugyanakkor, hogy Ausztriában a korábban érkezett, már szavazati joggal rendelkező első- vagy másodgenerációs bevándorlók – számukból adódóan – választásokat képesek eldönteni, ehhez elég csak a fővárosra gondolni, ahol a közel 2 millió fős lakosság 40 százaléka bevándorló gyökerekkel rendelkezik.

Ahogyan az FPÖ hajdani vezére, Jörg Haider mondta: a baloldal egy új társadalmat akar kiépíteni, mert a bevándorlókban látja az új proletáriátust. Így nem meglepő az sem, hogy a bevándorlási válság kirobbanásakor, miért fogadták tárt karokkal  – az azóta már megbukott – Faymannék a bevándorlókat, hiszen azok hosszú távon az új szavazókat jelentik számukra.

Ausztriában az emberek tetemes része most csalódott az eredmények miatt, hiszen egy újabb lehetőséget szalasztottak el, hogy gátat szabjanak Bécs és Brüsszel ámokfutásának. A helyzet  azonban korántsem reménytelen. A jobbközép Osztrák Néppárt kezdi visszanyerni jobboldali karakterét, míg az FPÖ továbbra is több mint 10 százalékkal vezeti a közvélemény-kutatásokat.

A 2018-as választásokkal várhatóan végleg véget ér a migránssimogatás az osztrákoknál, Brüsszelnek pedig egy újabb tagállam miatt fájhat majd a feje.