S a jelölőszervezetek sem kényszerítik rá.

Inkább mentegetőzik és pofátlanul azt írja a közösségi oldalán, hogy hisz a megbocsátásban. Majd magabiztosan hozzáteszi, hogy az augusztus 22-én induló kampány miatt a rajtvonalról már nem lehet visszalépni. Ez nagyon úgy hangzik, mintha a háttérben – brutális kijelentései ellenére – már megszületett volna a megállapodás arról, hogy vállalják a vállalhatatlant, továbbra is támogatják Bíró Lászlót.

Hogy ne a levegőbe beszéljünk, gyorsan ideidézem azokat a kijelentéseket, amelyek után Bírónak nem egy potenciális országgyűlési képviselőjelölt pózában szabadna továbbra is tetszelegnie, hanem a politika szemétdombján kellene szégyenkeznie.

Egy Facebook-kommentelővel vitába keveredve azt írta: „Persze a Szent Koronára letett eskü meg smafu. Mifelénk 2 új alapszervezet is alakult, nagyjából 20 fővel. Engem ez jobban érdekel, mint Judapest.” Magyarán: lezsidózta Budapestet.

Más helyen azt írta: „A kutyám majd megveszik amikor a tetűcsúzdások elmennek a házelőtt!” A helyesen tetűcsúszda kifejezés feltehetően a zsidóság egyes irányzatai által viselt pajeszra utal. A Magyar Nemzet szerint a jobbikos politikus a lengyel, orosz és izraeli haszid zsidó vendégekre, vallási turistákra célzott, akik a szerencsi és környékbeli szállodák vendégei.

De van még tovább is, hiszen találtunk Bíró profilján nyíltan Hitlert és a Harmadik Birodalmat dicsérő írást is. „Egy választási cikluson belül megszűnt a munkanélküliség, kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufemizált kozmopolita rablás kifizetését. (…) A kozmopolita-cionista körök már ekkor elhatározták Adolf Hitler rezsimjének megsemmisítését.”

És még egy. Setét Jenő roma aktivista a Facebook-oldalán osztott meg egy videót, amelyben arról beszélt: rasszistának tartja a Jobbik politikusát. A Klubrádió Megbeszéljük adásában pedig azt mondta, Bíró László szerint meg kell védeni az országot „a Hasszánoktól és a Sztojkáktól” is. Ezt pedig egyértelműen muszlim- és cigányellenes, gyűlölködő szövegnek tartja.

Szóval láthatjuk, hogy Bíró esetében egyáltalán nem egy nyeretlen kétéves véletlenszerű elszólásairól van szó, hanem valószínűleg a közvéleményt nagyon is tudatosan rossz irányba befolyásolni akaró rasszista, antiszemita kijelentésekről, amellyel önmaga és pártszövetsége számára népszerűséget próbál gerjeszteni. Ezt a mentalitást már régen bele kellett volna dobni a politikai süllyesztőbe, nem pedig büszkén kitartani mellette.

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a régi Jobbik még megmaradt szélsőjobboldali szárnyához tartozó Bíró László vállalhatatlan politikai előélete alapján tudja maga mögött az ellenzék teljes támogatását, mert széles körben ismert rasszizmusa, antiszemitizmusa miatt más jelöltaspiráns nem közelítette meg népszerűségét, szavazatvonzó képességét.

Döbbenetes, amikor az ember újból és újból szembetalálkozik a DK, az MSZP-Párbeszéd, a Momentum, az LMP kétarcúságával. Az antiszemitizmust, a rasszizmust általában elítélő politikájával, amitől azonban azonnal eltérnek s megengedővé válnak a tőről metszett nácikkal, nyilasházmesterekkel, ha saját politikai érdekeik ezt úgy kívánják.

A szerecsenmosdatás klasszikusa persze Karácsony Gergely marad. Emlékszünk, tavaly a Hír TV-ben tagadta, hogy nácizmus lenne a Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő által a parlamentben felvetett javaslat a zsidó képviselők listázásáról.

„– Nem nácizmus ön szerint zsidó képviselőket listázni?” – hangzott a riporteri kérdés. „– Nem!” – így a megdöbbentő válasz. S annak ellenére, hogy 2017-ben még arról beszélt, hogy nincs helye a Jobbiknak az ellenzéki összefogásban, az interjúban úgy igyekezett kibújni a kérdezői szorításból, hogy leszögezte: „soha nem mondott olyat, hogy soha nem működne együtt a Jobbikkal.” Nevetséges és gyomorforgató.

Mint ahogy az is, hogy az ellenzéki pártok vezetői nem szólalnak meg Bíró László ügyében, de például az ATV csütörtöki, A nap híre című adásában a momentumos Kerpel-Fronius Gábor, a jobbikos Nunkovics Tibor és a DK- s Arató Gergely könnyező megértéssel fogadta el Bíró bocsánatkérését.

Nunkovics: „Bíró Lászlót nagyon sokan ismerik, tudják, hogy egy becsületes, jószívű ember. Aki képes arra, hogy bocsánatot kérjen a tetteiért és beismerje a hibáját.” Kerpel-Fronius: „Nagyon-nagyon nagy felelősségünk van pont a választási együttműködés érdekében, hogy ezekkel a dolgokkal kapcsolatban miként reagálunk. Ezért volt Bíró László reakciója [bocsánatkérés] nagyon fontos.” Arató Gergely: „A Demokratikus Koalíció elfogadja ezt a bocsánatkérést és hitelesnek tartja.”

Ha valaki úgy gondolja, hogy ezek az urak saját szakállukra nyilatkoztak és előtte nem egyeztettek a párt vezetőségével, az nagyon téved. Itt a korifeusok egyöntetű bólintása nélkül egy kukkot sem mondott volna senki Bíró László ügyéről. Megkockáztatható, hogy magát a bocsánatkérést is közösen találták ki, hogy legyen mire rábólintani.

Ha valaki most arra gondol, hogy az ellenzék kiállása a vállalhatatlan mellett hasonló politikai stratégia mentén szerveződhetett, mint ahogy a Jobbik 2010-ben néhány százalékos pártból – harsány cigány- és zsidóellenessége révén – egy csapásra a politikai paletta második legnagyobb pártjává vált, akkor nem jár messze az igazságtól.

Minderre persze józan ésszel nem lehet szavakat találni. A Nobel-díjas Thomas Mann-nak a Varázshegyben azért sikerült. Írta: „A tolerancia bűn, ha a gonosz megtűrését jelenti.”

Ennek tudatában érdemes szemlélni a baloldal magatartását és szavazni az októberi időközi választáson.