A különböző, az alapszabályban egyébként létező (szűkítési) lehetőségek közül még olyat is csatasorba állított a párt, amelyet az elmúlt harminc évben soha nem használt. A zárt listás szavazással alkalmazásával ugyanis annyira leszűkítették a küldöttek választási lehetőségét, hogy itt már lényegében nem is beszélhetünk választásról, csak szavazásról.

Nem csoda, hogy a friss hír szerint Mesterházy Attila, a szocialisták egyik legnépszerűbb (66%), s leismertebb (72%) politikusa nem élt listaállítási lehetőségével. Így nem is indulhat a szombati megmérettetésen. A küldöttek így csak arra a Tóth Bertalanra szavazhatnak, Kunhalmi oldalbordával egyetemben, aki egyaránt a népszerűségi és az ismertségi lista végén kullog, s meglehetősen karcsú 38, illetve 36 százalékos eredményt tudhat magáénak.

Szombaton tehát csak Tóth Bertalan fog versenyezni Tóth Bertalannal. Az a nyilvánvalón népszerűtlen és két éves regnálása alatt is csak ilyen alacsony fokú ismertségre szert tevő jelenlegi elnök, aki a szocialista pártot az elmúlt időszakban 5-7 százalékos mértékre küzdötte le, lényegében megfelezve azt a támogatottságot, amit a 2018-as választásokon a párt megszerzett. Amikor a 2010-es, a szocik által is elvesztett választások után Mesterházy volt az elnök, akkor két év alatt az MSZP népszerűsége 16-ról 32 százalékra emelkedett.

Az ember tehát azt gondolná, hogy egy pártnak inkább a népszerűségét jelenleg is megőrző jelöltet kéne választania első embernek, az kecsegtetne a közösség számára is a legnagyobb sikerrel.

A Gyurcsányhoz dörgölőző szocivezetők azonban ezt a jelek szerint másként gondolják. Tóth Bertalanék – mint az aktuális választási körülmények alakítói – az elmúlt időszakban úgy ügyeskedtek, hogy a nálánál sokkal népszerű Mesterházy elől fokozatosan elszívják a levegőt, megfosztva a küldötteket attól, hogy arra szavazzanak, akiket ők a legalkalmasabbnak ítélnek.

Emlékeznek, először – Molnár Zsolt és Tóth Bertalan egymásnak viccesen ellentmondó érveléssel – kizárták a Pest megyei szervezetet a kongresszuson való részvételből. Azt a szervezetet, amellyel például a Hajdú-Bihar megyeiek is szolidárisak, s amely nagyrészt Mesterházy Attila támogatóiból áll. Ezzel a húzással a potenciálisan Mesterházyra szavazó küldöttek tíz százalékát tették hidegre. Később persze a fagyi visszanyalhat, gyengítve az új vezetés legitimitását. A Pest megyeiek ugyanis bíróságon támadják meg a döntést, s elmarasztaló ítélet esetén destabilizálódhat az oly széles körben mantrázott, választócsalogatónak szánt ellenzéki összefogás víziója.

De még ez még nem volt elég Tóthék biztosra menő győzelméhez. Ezért kitalálták az online szavazás intézményét. Ennek a módszernek a titkossága sokak szerint kérdéses. A belső viszonyokat jól ismerő, a vezetést egyébként korruptnak pénzéhesnek nevező, volt MSZP-s Szanyi Tibor ezzel kapcsolatban maró gúnnyal megjegyezte: „Amennyiben a vezetés – és ezektől kitelik – mondjuk a Lukasenkától vásárolt valami jó kis szavazatszámláló szoftvert, akkor Tóth Bertalan fog győzni.”

A szocikon belüli felmérések azonban – a Hír Tv információi szerint – továbbra is Mesterházy 7-8 százalékos előnyét mutatták Tóth Bertalannal szemben. Tehát a szombati megmérettetésen a kihívó győzelme még így is több volt, mint valószínű. A továbbra is billegő léc ezek után azért érdekes, mert – szintén Szanyitól tudjuk – hogy az MSZP elnökségének háromnegyede, a kongresszusi küldötteknek negyven-ötven százaléka a pártelnök effektív fizetett alkalmazottja. Ergo, Berciék még így sem látták biztosítva a sikert.

Ezután vetették be zárt listás szavazás Barba-trükkjét. Erre mondta Szekeres Imre, a jelölőbizottság elnöke szende mosollyal az arcán az ATV-ben, – „véletlenül” szintén Tóth Bertalan-fan –, hogy ez teljesen szabályos. Ez persze igaz, de az MSZP fennállása óta még soha nem alkalmazta, hiszen ezzel a küldöttek demokratikus véleménynyilvánításának szabadságát akadályozta volna meg. Azt, hogy maguk döntsék el, hogy kik a legalkalmasabbak a párt vezetésére. Zárt listán ugyanis csak az első emberre – Tóth Bercire – szavazhatnak a küldöttek, s az nyer mandátumot a pártvezetésbe, akiket ő a listájára fölvesz. Onnan még lehúznia sincs joga senkit a küldötteknek. Erre mondta Tatár Csaba, az MSZP nyíradonyi alapszervezetésnek szervezet elnöke, amikor elhagyták a pártot: „Nem értünk egyet a módszerekkel, ahogyan az országos vezetés bánik a tagsággal. Hol van a demokrácia, a véleménynyilvánítás, a verseny? Ez már nem a mi MSZP-nk! Ezért dolgoztunk vidéken, megaláztak bennünket a választáskor. Jó munkát MSZP, de Nyíradony nélkül!”

Mi több, időközben még egy durva zsaroló nyilatkozat is elhangzott Tüttő Kata főpolgármester-helyettes részéről, szintén a „demokrácia” jegyében. A Klikk Tvben a következőket mondta: „Jelenleg nem egy újabb tisztújításra készülünk, ez a pártom jövőjéről szól. Én magam is pályázatot nyújtottam be az alelnöki tisztségre és az országos elnökségi tagságra. A közösségem bárhogy dönthet, de elég határozottan mondom, nem tudok és nem is fogok együtt dolgozni Mesterházy Attilával. Ha őt választják a küldöttek társelnöknek, akkor én minden jelöltségemtől vissza fogok lépni.” Annak idején Gyurcsány Ferenc volt ilyen zsarolós kedvében, amikor MSZP elnökként azt mondta, ha nem kap ilyen és ilyen támogatottságot, akkor lemond.

Felettébb elgondolkodtató az is, ha Tüttő Katának az jelenti a pártja jövőjét, hogy kizárólag az alacsony népszerűséggel és ismertséggel rendelkező elnökjelöltre lehet szavazni, és ő csak a gyengével hajlandó dolgozni, súlyosan korlátozva a demokrácia érvényesülését. Ez nyilvánvalóan a szocialisták várható végső kudarcának, a DK alá történő bedarálódásnak a legbiztosabb jele.

Nem véletlen, hogy a háttérben már valószínűleg megköttetett az a megállapodás Gyurcsánnyal, hogy a 2022-es választások után Tóth Bertalannak, Kunhalmi Ágnesnek, Hiller Istvánnak, Molnár Zsoltnak és Harangozó Tamásnak biztos befutó parlamenti helyet biztosítanak. A többi MSZP-s pedig Tóthék felől mehet a levesbe.

Tessék? Önök sötét, maffiamódszernek ítélik ezt a módját a hatalomhoz, a milliós parlamenti fizetésekhez való ragaszkodásnak?

Nincsenek egyedül.

Mesterházy Attila úgy tiltakozik ezen eljárás ellen, hogy nem vonja vissza a pályázatát, hogy mindenki lássa, miért nem szavazhatnak rá azok, akik szeretnének. Akik a jövőben valóban egy újra megerősödő MSZP-ben érdekeltek, akik a szocialistákat egy baloldali, hazafias pártként képzelik el.

És távol akarják tartani magukat egy olyan párttól, ahol demokráciadeficittel, erkölcsi és tisztességbeli hiányosságokkal kell nagyokat lépdelni a végső megsemmisülés felé.