Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Véget érhet az invázió? Megjelent Európában a poloskák természetes ellensége!

Nagy Gábor

2019.04.06. 21:00

Svájc egyik déli kantonjában jelent meg az ázsiai márványpoloskák természetes ellensége, a szamurájdarázs. Ha minden jól megy, akkor ezek az állatok számolhatnak le a brutális poloskainváziókkal.

Egy nemzetközi kutatócsoport a svájci Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényen fedezte fel az ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys) természetes ellenségét, a szamurájdarazsat (Trissolcus japonicas). Azt még nem lehet tudni, hogy a szamurájdarázs – ami egyébként a poloska parazitált tojásaiból kel ki – hogy került Európába, de tudósok szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a poloskák a saját testükön hozták be az ellenségeiket, a nem több mint 2 milliméter nagyságú apró darazsakat. És az sem biztos, hogy Svájcban jelent meg először a kontinensen. Szakértők szerint a szamurájdarázs az alpesi országgal szomszédos Olaszországban már korábban letelepedhetett.

Sokan nem emlékeznek rá, de 2008-ban is volt már egy poloskainvázió, csak akkor az afrikai eredetű, zöld hátú vándorpoloska lepte el Magyarországot.

Az elmúlt években viszont az ázsiai márványpoloska szaporodott el hazánkban, ami sokkal invazívabb faj, mint az afrikai poloska. Rengeteg kárt okoz a mezőgazdaságban, de a nyílászárókon keresztül még a háztartásokba is befészkelik magukat.

Egy szó, mint száz: az agyunkra mennek.

Ezért a rovarászok, mezőgazdászok már a kétezres évek közepén elkezdték keresni a márványpoloska ősi, természetes ellenségét. A tudósok olyan parazitoid fajt kerestek (A parazitoid és a parazita közötti különbség, hogy előbbi megöli a gazdaszervezetet, melyen élősködik.), amely a poloska petéibe rakja saját petéit, így a fejlődő lárva felfalja a poloska utódait.

A kutatásokat Ázsiában kezdték meg, ott pedig a legelterjedtebb faj, amit találtak, az a szezámmagnál is kisebb szamurájdarázs volt. Később az USA-ban folytatták a vizsgálatokat, ahol számos kérdés merült fel:

  • Milyen hatással van az őshonos fajokra a „spontán betelepített” szamurájdarázs, vagyis hogy működik a biológiai növényvédelem?

Afrikában például egy dél-amerikai darázsfaj, az Apoanagyrus lopezi betelepítésével sikerült visszaszorítani az édesburgonyán élősködő bíbortetűt. Hawaiin viszont visszafelé sült el a mongúzok betelepítése, amelyeknek elvileg a patkányokat kellett volna elpusztítania, de őshonos állatok, madarak, teknősök is áldozatul estek a mongúzoknak.

  • Hogy viselkedik a szamurájdarázs az új élőhelyén?
  • Képesek lesznek-e jelentősen visszaszorítani a poloskák populációját?
  • Segíthetik-e a gazdálkodók a darazsak munkáját azzal, hogy például kevesebbet permeteznek ott, ahol a rovarok összegyűlnek?
Az eddigi kutatások szerint a szamurájdarazsak segíthetnek, amelyek bár számos őshonos fajt is megfertőztek a laboratóriumi vizsgálatok során, mégis nagyon kötődnek a márványpoloskákhoz.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére