A jéghegyek olvadása messze történik tőlünk és olyan, mintha nem is befolyásolná a mi életünket. Pedig előbb-utóbb a víz az uralma alá fogja vonni a part menti településeket, ami még jobban felpörgeti majd a migrációt. De ezt most hagyjuk. Ugorjunk egyet.

Képzeld el, hogy egy fárasztó nap után otthon leülsz borozgatni. Egyedül vagy a pároddal, a kádban, konyhában vagy teraszon, kinek hogy tetszik. Ízlelgeted a bort és az élet nagy kérdésein filozofálsz, vagy csak épp kiüríted az agyad és a nagy semmire gondolsz magadból kifelé bambulva. Stop. Van egy rossz hírünk: lehet, hogy hamarosan nem ihatsz több bort. Vagy legalábbis drágábban veheted meg, és a minősége sem lesz olyan, mint eddig. A klímaváltozás egyre jobban megviseli a szőlőket.

A szeszélyes időjárás, az árvizek, a hurrikánok, az extrém fagyok és szárazságok rengeteg kárt okoznak a borkészítőknek. Az évszakok összemosódnak, a telek enyhék, ha meleg van, nagy a forróság és ritkán esik, de ha esik, akkor viszont szakad, a vihar és a jég pedig teszi a dolgát, visznek mindent. A hirtelen hőmérséklet-változások és a vízhiány pedig megérződik a bor minőségén, például a cukor és a sav egyensúlyán.

Egy korábbi tanulmány szerint 2050-re komoly változások mehetnek végbe a borágazatban. A termelés drasztikusan visszaeshet olyan neves borvidékeken, mint Napa, Bordeaux, Burgundia, Walla Walla, Rioja, Douro, Barossa és Stellenbosch. Az előrejelzések szerint konkrétan 86 százalékos csökkenés várható a termelésben a toszkán és a Rhone-vidékhez tartozó régiókban. A mennyiségi csökkenés mellett minőségbeli változással is számolni kell. A bordeaux-i borászoknak például magasabb cukor- és alkoholtartalommal kell majd dolgozniuk. Tehát az a Bordeaux, amit most ismerünk, eltűnhet, és mi szinte semmit sem tehetünk érte. Hiszen ezek a borok nem túl gazdagok alkoholban, de ezt egyre nehezebben hozzák.

Elképzelhető, hogy 10-20 év múlva Villányban és Szekszárdon is hasonló problémák jelentkeznek majd, mint Toszkánában.

A szélsőséges időjárás tavaly nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést a világ több régiójában. Franciaországban 19%-kal, Olaszországban 17%-kal, míg Spanyolországban 20%-kal volt kevesebb a termelés az előző évinél. Ráadásul a borászok termelési költségei is emelkedtek. Kevesebb bor, nagyobb kereslet és drágább termelési költségek. Ebből mi következik? Az, hogy emelkedett a bor ára és további drágulás várható.

Lehet, hogy lassan búcsút inthetünk a pinot noirnak Burgundiában, a zinfandel/primitivo fajtának Szicíliában vagy akár a cabernet sauvignonnak Toszkána jó részén. Viszont a skandináv országok egy része is bortermelő területté válthat. Szokjatok hozzá a svéd rizlinghez vagy a dán pinot-hoz.

A klímaváltozás még sok meglepetést tartogat.