A túlnépesedés problémája egy régóta létező baloldali dogma, mely az utóbbi időben ismét előkerült a klímaváltozás kérdésében. A furcsasága a dolognak az, hogy minél kevésbé érződnek a túlnépesedés problémái a világon, annál hangosabbak a tömeget hiszterizáló hangok.

Olyannyira elterjedt az ettől való félelem, hogy mára nem lehet két környezetvédelemmel kapcsolatos cikket sem úgy elolvasni, hogy ne hívnák rá fel a figyelmünket, hogy a Földön már így is túl sok ember van, kevesebben kell lennünk, ne csináljunk/szüljünk gyereket, különben #mindmeghalunk. Mára odáig fajult a helyzet, hogy egy autótesztről szóló cikket sem lehet úgy megírni, hogy ne dörgöljék az orrunk alá, hogy

De valóban így van ez?

Nem, sőt, a világ pont most kerülhet először olyan helyzetbe, hogy nincs túlnépesedve.

A túlnépesedés ugyanis nem egy bizonyos szám, amit ha átlépünk, onnantól túlnépesedés van, hanem egy arány a megtermelt élelmiszer és a lakosság száma között. Vagyis túlnépesedés akkor van, mikor több ember él, mint amennyit az adott korszak mezőgazdasági fejlettsége el tud tartani.

– olvashatjuk a 2018-as FAO jelentésben.

Egészen a 18. századig a gyermekek harmada halt éhen, mielőtt megérte volna az ötéves kort. Vannak olyan számítások is, melyek szerint a 20. századig a világon több ember halt éhen, mint ahány nem.

Manapság viszont épphogy annyi élelmiszert termelünk, például Európában, hogy az Nyugat-Afrikában munkanélküliséget okoz, mert a mezőgazdaság nem tud fejlődni az olcsó német és francia élelmiszerek miatt. De ugyanez a helyzet Kínában és Indiában is. Utóbbi két ország ráadásul úgy tudja növelni a mezőgazdasági hatékonyságát, hogy közben egyre több, korábban mezőgazdaságra használt területet adnak vissza a természetnek, erdősítenek újra.

Ha ez így van, akkor miért van ennyi éhínség?

Pont ez az a közhely, amire alapozva a klímakultisták terjeszteni tudják ezt a tévhitet. Sok ember ugyanis úgy képzeli el, hogy a harmadik világban gyermekek milliói éheznek, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt. És bár valóban vannak olyan helyek, ahol az aszályok, természeti katasztrófák vagy háborúk miatt időszakosan előfordul éhínség, de nincs már olyan régiója a világnak, ahol az éhínség rendszerszintű komoly probléma lenne.

Ahogy a Gates Foundation írja:

„Ez a »rejtett éhség« láthatatlan a családok, közösségek, politikai döntéshozók számára” – teszik hozzá.

Bill Gates alapítványa az egyik legnagyobb szervezet, ami gyerekek alultápláltságával foglalkozik. Az ő jelentésük szerint ugyan az 5 éven alul gyerekek halálának oka 45%-ban a táplálkozásból ered, ez azonban már nem az étel mennyisége, hanem a minősége miatt van így.

Szerintük éppen emiatt a táplálék mennyiségének növelés ma már felesleges, és inkább a táplálkozás első 1000 napjának fontosságáról szóló felvilágosító kampányok finanszírozását kéne elősegíteni, hiszen egy ilyen program akár egy generáció alatt 80%-kal tudja csökkenteni az ehhez kapcsolódó halálesetek számát.

Egyelőre tehát nem fenyeget bennünket a túlnépesedés, hiszen jelenleg a mezőgazdaság és ipar jóval gyorsabban fejlődik, mint bármikor, ellenben a népesség növekedése folyamatosan lassul.