A tájékoztatás szerint Mun Dzse In dél-koreai elnök felkérte a kabinet tagjait, hogy „aktívan vizsgálják meg” a jogi lépések kínálta lehetőségeket, továbbá mély aggodalmát fejezte ki Tokió döntése miatt Japán szöuli nagykövetének, Aibosi Kóicsinak is, kiemelve, hogy földrajzilag Dél-Korea található a legközelebb Japánhoz, és a két ország egyazon tengeren osztozik.

Szuga Josihide japán miniszterelnök kormánya azt követően hozta meg határozatát, hogy eltelt egy évtized az ország legsúlyosabb, a Fukusima I erőműben bekövetkezett atomkatasztrófája óta.
A tervek szerint az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) várhatóan két év múlva kezdi meg a víz tengerbe engedését. A vállalat hatalmas tartályok százaiban több mint 1,2 millió tonna vizet tárol a helyszínen. Az üzemeltető szerint jövő őszre elfogy a tároláshoz szükséges kapacitás, bár a helyi tisztviselők és egyes szakértők másként vélekednek, civil csoportok és egyes szakértők pedig bírálták a japán kormányt a terv magyarázata és a konszenzusépítő erőfeszítések hiányáért.

A tervek szerint a tríciumos vizet addig higítják, amíg a radioaktivitása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvenedrésze, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ivóvízre vonatkozó irányelvében szereplő érték hetede. A kormány és az üzemeltető szerint a trícium alacsony koncentrációban nem káros az emberi egészségre.

Az erőmű hat reaktora közül háromnak olvadt le a magja, miután 2011 márciusában az erős földrengés és az azt követő szökőár tönkretette az áramellátó és hűtőrendszerüket.
A katasztrófát követően több ország – köztük Kína, Tajvan és Dél-Korea – még mindig korlátozza a japán mezőgazdasági és halászati termékek behozatalát.