Tegnap közölte az MTI, hogy néhány turista, akik Spanyolországban jártak, chikungunya-láztól betegedtek meg, amit a tigrisszúnyog terjeszt. A vírusfertőzés előfordulását most először dokumentálták Spanyolországban. Korábban Olaszországban és Franciaországban ütötte fel a fejét a magas lázzal, fejfájással, hányingerrel, ízületi és izomfájdalmakkal járó betegség. A chikungunya-láz emberről emberre nem terjed, csakis szúnyog terjesztheti, védőoltás nincs ellene. Milyen jó, hogy Magyarországon nincsenek chikungunya-lázt terjesztő tigrisszúnyogok – gondoltam én. Rosszul.

Hétfőn figyelmeztetett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontja, hogy Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog), ami számos fertőző betegség potenciális terjesztője. A jó hír az, hogy egyelőre nem képeznek stabil populációkat, mivel nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket, így „csak” nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni. A telek viszont egyre enyhébbek, ezért jó kérdés, a hogy hideg meddig tud majd leszámolni ezekkel a rovarokkal. A klímaváltozásnak már most lehet tapasztalni a következményeit.

– mondta korábban lapunknak Horváth Iván erdőmérnök, a Pro Silva Hungaria elnöke. Igazát mi sem bizonyítja jobban, hogy a tigrisszúnyog már 2014-ben megjelent Magyarországon Baja mellett, 2015-ben a délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyogokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani.

Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat.

A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon – közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpont.

Fotó: AFP

A mintegy 5 milliméter hosszúságú imágók fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. Tojásait a tigrisszúnyog nem a víz felszínére, hanem a felszín fölötti aljzatokra rakja. Tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. A tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható.

A hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezésében az MTA Ökológiai Kutatóközpontja a lakosság segítségét várja.

A PLOS Neglected Tropical Diseases szaklapban tavasszal közöltek egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a különféle betegségeket terjesztő szúnyogok elterjedésére. A kutatás eredményei szerint 2050-re nagyjából félmilliárddal, 2080-ra pedig nagyjából egymilliárddal nőhet a szúnyogok által terjesztett betegségeknek kitett emberek száma a rovarok élőhelyeinek változása miatt.