Libsi tempó: felelõsségteljes egyéni döntés helyett hibáztassuk a kormányt
2018.11.21. 17:30
Amikor szeptember elején megjelentek az erről szóló hírek, még nem került nyilvánosságra a jogszabálytervezet. A javaslat egyébként a környezetvédelmi termékdíj megemeléséről szól, nem pedig arról, hogy betiltják a műanyag zacskókat. Ez egy hosszú távú célja Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). Tehát a kormány a termékdíjak megemelését vetette el. Ez azt jelenti, hogy nem kell még többet fizetni a könnyű műanyag zacskók és a nagyon könnyű műanyag zacskók után. Magyarországon évek óta kötelező a termékdíj megfizetése, amivel sikerült csökkenteni a forgalomban lévő műanyag zacskók számát, annyi, hogy ez most nem emelkedik tovább.
A libsik pedig ezen kiakadtak. A Greenpeace még aláírásgyűjtést is indított, és egyből azt követelik, hogy most azonnal tiltsák be a nejlonzacskókat. A liberalizmus az egyénekre épít és a személyes szabadságot hangsúlyozza. Ahelyett, hogy ennek fényében a fogyasztók egyéni döntésének felelősségét hangsúlyoznák, az államtól várják a megoldást. Az én döntésem, hogy viszek-e magammal vászontáskát vagy újrahasznosítható szatyrot bevásárláskor vagy sem. Nem valószínű, hogy akik nem visznek magukkal szatyrot bevásárláskor, változtatnának ezen szokásukon azért, mert zacskónként plusz 5 vagy 20 forintot kell fizetniük. Na bumm, max egy százassal többet fizetnek, mint eddig. A fogyasztók felelőssége, hogyan döntenek. Ne az államtól várjuk már el, hogy megmondja, mi legyen, mert akkor meg azon fog menni a sivalkodás, hogy ezt is elő akarják írni nekünk.
Makai Martina, az Innovációs és Technológiai Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára is ezt hangsúlyozta az Inforádiónak. Elmondta, hogy a cél nem az adóbevételek növelése, hanem
Azaz egy szemléletváltásra lenne szükség az emberekben, de ehhez nem kell az állam szerepvállalásához okvetlenül ragaszkodnunk.
És habár az Európai Unió három évvel ezelőtt elfogadott hulladékgazdálkodási irányelve is a műanyag zacskók használatának csökkentését célozza, nem szajkózzák mindenáron annak betiltását. Két opciót ajánlottak: az adott ország 2018-ig betilthatja a zacskókat vagy 2019-ig lecsökkentik 90, 2025-ig pedig 40 darabra az egy főre jutó zacskók számát. Magyarország ezt már most teljesítette, hiszen minden magyarra 36 darab zacskó jut évente. Szóval ez nemzetközi viszonylatban egyébként jó arány.
Új-Zélandon fejenként 154 darabot használnak el évente az emberek, ezért ott inkább a betiltás mellett döntöttek, de a teljes tiltást kevés helyen alkalmazzák. Főleg a fejlődő világban voltak kénytelen szigorúan fellépni a zacskókkal szemben, mivel ott az emberi felelőtlenség netovábbja uralkodott.
Bangladesben többször előfordult, hogy az utcákon szanaszét hagyott szatyrok elzárták a csatornákat, még súlyosabbá téve az országot sújtó árvizeket. A sorozatos katasztrófák után döntöttek úgy, hogy a világon elsőként betiltják a nejlonzacskók árusítását.
Azonban Kenyában vannak érvényben a legszigorúbb intézkedések. Mindez annak köszönhető, hogy odáig fajultak a dolgok, hogy a vágóhidakon leölt állatok szervezetében is zacskókat találtak. És hát, ugye, senki sem eszik szívesen olyan állatot, amely műanyagon élt. Így végül úgy határoztak, hogy súlyos pénzbüntetést vagy akár 4 év börtönt kaphat az, aki nejlonszatyrot árusít, gyárt vagy használ.
Ugandában azonban hiába adóztatják meg és helyezték tiltólistára a boltokban a nejlonzacskókat, nem történt érdemi változás.
A katasztrofális helyzetek miatt Ruandában, Eritreában, Tanzániában és Marokkóban is betiltották a nejlonszatyrokat. A fejlődő országokban az utcán, az emberek szeme láttára halmozódott fel a szemét. Európában ez nincs így, itt többnyire megfelelően kezelik a keletkező hulladékot.
Azonban azzal is vigyázni kell, ha a nejlonszatyrot például vászontáskával akarjuk kiváltani. Hiszen ha minden egyes alkalommal veszünk egy új vászontáskát, az környezetszennyezőbb, mintha nejlonzacskót használnánk. Azért, mert a vászon előállítása a gyapot termesztési körülményei miatt környezetszennyezőbb a műanyagnál. Azaz akkor járunk csak el felelősen, ha legalább 170 alkalommal használunk egy vászontáskát, mert csak akkor egyenlítődik ki a hatása a műanyag zacskóéval. Ezt kellene tudatosítani az emberekben, hogy saját maguk felelősségteljesen dönthessenek szokásaikat illetően.