A San Franciscó-i bíróság először tavaly augusztusban mondta ki, hogy a Roundup növényvédő szer rákot okoz. Akkor 239 millió dolláros – körülbelül 82 milliárd forintos – kártérítést ítéltek meg Dewayne Johnsonnak. A férfinél 2014-ben diagnosztizáltak non-Hodgkin limfómát. Johnson kertészként dolgozott egy iskolában, munkája során pedig sokszor permetezett a Roundup és a Ranger Pro nevű szerrel. A kétgyermekes férfi azért perelte be a céget, mert szerinte betegségét a Monsanto által gyártott gyomirtók okozták. A cég fellebbezett a döntés ellen. Johnson a per folyamán elhunyt. Közben a bíróság is csökkentette a büntetést: a Monsanto multinacionális cégnek végül 78 millió dolláros kártérítést kellett fizetnie az özvegynek, mivel nem tájékoztatták a vásárlókat a szer használatának lehetséges következményeiről. Ügyét állami szinten tárgyalták az Egyesült Államokban, viszont a mostani per szövetségi szinten folyik.

A Roundup glifozátot tartalmaz, a vegyület hatásairól pedig régóta megy a vita. A Bayer – ami egy német gyógyszeripari és vegyipari vállalat és tavaly felvásárolta a Monsantót – váltig állítja, hogy több évtizedes kutatások bizonyítják, hogy a glifozát biztonságos. A környezetvédők és a kritikusok azonban más állásponton vannak.

A glifozát a világszerte leggyakrabban használt gyomirtó, számos cég használja. A gazdák azért alkalmazzák, mert hatékony és olcsó.

A felperes, Edwin Hardeman ügyvédje a bíróságon közölte, hogy a Roundup más vegyületeket is tartalmaz, ami még jobban mérgezővé teszi, és ez vezetett védence betegségéhez. Hardemannak non-Hodgkin limfómája van. Az ügyét gyengíti, hogy hepatitis C-től is szenvedett, ami hozzájárulhatott a jelenlegi betegsége kialakulásához. Elmondása szerint az 1980-as évektől egészen 2012-ig aktívan használta a Roundupot. 2016 elején perelte be a Monsantót, egy évvel azután, hogy rákot diagnosztizáltak nála. Hardeman úgy véli, hogy a cégnek tudnia kellett volna, hogy a Roundup használata nem biztonságos és a gyomirtó alkalmazása rákhoz és egyéb megbetegedésekhez vezethet. Ügyvédje szerint a Monsanto nem figyelmeztette előre a fogyasztókat a Roundup lehetséges hatásairól, így a megfelelő óvintézkedéseket sem lehetett megtenni a védelem érdekében. Ehelyett a cég olyan információkat tett közzé, amik hamisak és félrevezetőek – emelte ki.

A Monsanto már több mint 40 éve árulja a Roundupot. Szerintük a glifozáton alapuló termékek nem veszélyesek, ha az előírásoknak megfelelően használják a terméket.

Ez az ügy azért jelentős, mert most a szövetségi bíróság tárgyalja, ameddig Johnson ügyét az állami bíróság tárgyalta, valamint a jövőben a hasonló ügyekben precedensként szolgálhat.

Az esetet két lépcsőben tárgyalják. Elsőként azt állapítják meg, hogy a Roundup felelős-e Hardman megbetegedéséért. Ha erre a válasz az igen lesz, akkor azt fogják megvizsgálni, hogy ezért a Monsantót terheli-e a felelősség, és ha igen, akkor mennyi kártérítést kell fizetniük.

Az ENSZ szervezete, a WHO 2015-ben tette közzé hivatalos álláspontját, miszerint a glifozát "valószínűleg rákkeltő". Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nagyjából egy véleményen van a glifozát kapcsán, szerintük "nem valószínű, hogy rákkeltő hatású". Brüsszel 2017-ben úgy döntött, hogy a glifozátalapú termékeket további öt évig lehet forgalmazni az Európai Unióban.

Az elmúlt néhány évben viszont megugrott azoknak a száma, akik beperelték a Monsantót, azzal vádolva a céget, hogy a terméke limfómát okozott náluk. Jelenleg is több ezer per folyik. Az ítéletek végkimeneteléhez nagyban hozzájárulhat majd a Hardeman ügyében hozott döntés.