Klímavédelmi akcióterv: 2022-re Budapest lehet Európa egyik legzöldebb fővárosa
2020.02.17. 21:15
Orbán Viktor a tegnapi évértékelőjén másodszorra is bejelentette – januári nemzetközi sajtótájékoztatója után ismét –, hogy
Hogy ez egész pontosan mit jelent – vajon az egész flotta le lesz addigra cserélve, vagy abban az évben már csak ilyen buszok kapnak forgalmi engedélyt –, egyelőre nem tudjuk, de az biztos, hogy ezt a meghirdetett programot az Egyesült Királyságban például csak 2037-re tervezik bevezetni.
Az tehát biztos, hogy világviszonylatban is progresszívnak számít a magyar kormány terve.
Mennyit segít ez a helyzeten?
Országonként eltérően, de mindenképp a közlekedés számít az egyik legnagyobb szén-dioxid- és károsanyag-kibocsátónak, az Egyesült Államokban például az összes kibocsátás negyedéért felel, 2017-ben megelőzte az energiatermelést is. Világviszonylatban azért kevesebbet járkálnak az emberek 9 hengeres autókkal és repülnek belföldön, úgyhogy az arány inkább csak 15 százalék körüli, de még így is elég jelentős.
A buszok pedig, bár személyre vetítve jóval kisebb környezeti lábnyomot hagynak, mint az autók – nagyjából negyedannyi üzemanyagba kerül egy ember szállítása –, mégis jelentős részét termelik ennek a szektornak.
hiszen a legtöbb metropoliszban jóval több ember jár tömegközlekedéssel, mint saját autóval.
Éppen emiatt kormányzati szinten itt a legkönnyebb csökkenteni a kibocsátást.
Ennek persze csak akkor van értelme, hogyha az elektromos buszokba szállított áramot nem szén égetésével termelik, mert akkor kb. ugyanott tartunk, legfeljebb nem a városi levegő bánja (Puzsér fellélegezhet), de a szén-dioxid ugyanúgy megtermelődik.
Orbán: Magyarország 2050-re teljesen klímasemleges lehet
A kormány politikájában eddig is hangsúlyos szerepet kapott a környezetvédelem, de Orbán Viktor országértékelőjében kifejtette, hogy az ország klímavédelmi stratégiája innentől elsődleges fontosságúvá válik. A miniszterelnök a sajtótájékoztatóját egy helyzetelemzéssel kezdte, amiben megjegyezte: Magyarország az Európai Unió éllovasai közé tartozik, olyan országokat előz meg a klímavédelemben, mint Hollandia, Ausztria vagy Németország.
Mennyire progresszív?
Röviden: eléggé.
Hosszabban: 2019-ben a világ menetrend szerint közlekedő buszainak közel 4-5 százaléka volt elektromos, ami sokkal jobb aránynak tűnik mint valójában, ugyanis a
A kínaiak az olimpia évében kezdtek átállni az elektromos buszokra, és ahogy az az országra jellemző: ha egyszer valamibe belekezdenek, azt rendesen csinálják. 2019-ben az összes buszuk 17 százaléka már elektromos volt, és tekintve, hogy a világ lakosságának ötödéről beszélünk, ez jelentős arány.
Európában országokat nézve Hollandia vezet: itt egyes városokban már a kétszázat is meghaladja az elektromos buszok száma – ami tekintve, hogy Kínában átlag 5-6 ezer üzemel városonként, nem nagy szám, de mondjuk több a BKV jelenlegi nagyjából húsz várbuszánál.
Városok közül Hamburg vezet: itt elméletileg 2020-tól már csak elektromos buszok üzemelhetnek. Mivel ezt a programot 2018-ban hirdették meg, két év alatt sikerült átállniuk, tehát itthon sem lehetetlen a terv.
Eladások számában már jobban tükröződik az elektromos-forradalom: 2019-ben már minden ötödik értékesített busz elektromos volt.
Mindenesetre amennyiben az igencsak ambiciózus tervet sikerült végrehajtani, azzal Budapest válhat az egyik legzöldebb európai fővárossá, klímavészhelyzet nélkül.