Ha féltél a koronavírustól, most retteghetsz a kullancsinváziótól
2020.02.25. 18:00
Nem is gondolnánk, mekkora veszélyt jelentenek a vérszívók által terjesztett kórokozók, most ráadásul megjelent egy új kullancs, ami fájdalmas, vérzéses megbetegedést okoz, ugyanis a krími-kongói vérzéses láz hordozója. A kutatók és az orvosok figyelmeztetnek: a veszély nagy és akár a kertünkben is leselkedhet ránk. A Magyar Kullancsszövetség elnökét, Dr. Kapiller Zoltánt kérdeztük a kullancsveszélyről, a védekezési lehetőségekről.
888: Beszélhetünk még kullancsszezonról vagy az eddig kullancssemlegesnek hitt időkben is veszélyt jelent már a vérszívó?
Kapiller Zoltán: Az elmúlt 34 évben nem voltak kemény talaj menti fagyokkal tűzdelt téli napok, ebből kifolyólag megszűnt a fogalom, hogy kullancsszezon. Átalakult ez a meghatározás, a kullancsok egész évben a közelünkben vannak, de kétségtelen, hogy március végétől augusztus közepéig van egy nagy tavaszi-nyári rajzásuk, majd néhány hétre a kánikula elől eltűnnek, és szeptember elejétől egészen novemberig van még egy kisebb őszi rajzásuk. De számottevő populáció jelen van télen-nyáron, most a havas napokban is lehetett kullanccsal találkozni. Most már minden hónapban, bármely nap lehet egy páciensből kullancsot eltávolítani.
888: Van igazán bevált védekezési módszer? Elsősorban az emberek védelmére gondolok, de persze beszéljünk az állatainkról is.
KZ: Ezzel nagyon kinyitotta az ollót, egész oldalakat lehetne ennek szentelni, ugyanis egészen más a stratégia az emberi személyvédelem kapcsán, és más a társállatok és haszonállatok védelme kapcsán.
888: Emberek esetében van egy hiedelem: B-vitamint kell szedni és ez a vérbe jutva taszítja a kullancsot. Ez tényleg működik?
KZ: Ezt a felvetést tudományosan még senki nem vizsgálta, ergo senki nem igazolta vagy zárta ki. Vizsgálni kéne, hogy igaz-e az állítás a B-vitamin riasztó hatása kapcsán.
Dr. Kapiller Zoltán
„A felelős állattartók négylábú szeretteit szolgálhatom. Ez számomra Isten ajándéka, mert a hivatásom egyben a hobbim is.” „Cit.: Dr. Kapiller Zoltán István 1985-ben avattak állatorvos-doktorrá a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen. 1986-ig a szekszárdi Húskombinátban voltam vágóhídi élelmiszer higiénikus állatorvos. 1987-ig sorkatonai szolgálatomat töltöttem.
888: Akkor maradnak az illatszerüzletekben fellelhető spray-k és kenőcsök?
KZ: Így van, de emellett a megfelelő zárt öltözködés, és ami a leglényegesebb az emberi személyvédelemben, az az, hogy minden védekezés dacára egy kirándulás vagy a természetben való tartózkodás után, ami a városi parkokat, Margitszigetet vagy a kerteket is jelenti, az ott-tartózkodás során egy-másfél óránként az egész testünkre kiterjedő kullancsvizitet megtartsuk. Ha találunk vérszívót, akkor azt ne körömmel, ne csipesszel távolítsuk el, ne cérnával kísérletezzünk.
Egyetlenegy hivatalos orvostechnikai eszköz van a patikai közforgalomban, a kullancseltávolító kanál: csak azzal szabad eltávolítani.
Annak okán, hogy a körömmel, csipesszel vagy cérnával megszorítjuk a kullancs nyakát, ha addig fertőző nyálat nem köpött az áldozatába, a szorongatás hatására meg fogja ezt tenni. Ezt hívja az orvoslás iatrogén infekciónak: meg akarunk akadályozni valami történést és pont a szabálytalan cselekedet okozza azt, amitől rettegünk, és amit el akartunk kerülni. A kullancseltávolító kanál az nem szorítja meg a kullancs testét, az úgy működik, mint egy rajzszögkihúzó, úgy emeli ki a bőrből a kullancsot, mint ahogy a rajzszögkihúzó a táblából a rajzszöget.
888: Komoly veszélyt jelent egy újfajta, délről érkező kullancsfajta. Tudunk már valamit erről, mennyire veszélyes, miben más, mint az eddig ismert vérszívók?
KZ: Bővült a kullancs terjesztette betegségek köre Magyarországon, már a Margitszigeten fogott kullancsban, illetve a Mecsek déli lankáin egy új kórokozót, a krími-kongói vérzéses láz vírusát találtuk meg a kullancsokban.
Ez azért borzasztóan veszélyes betegség, mert ha egy fertőző kullancs megcsípi az első emberi áldozatát, akkor az a fertőzött beteg megbetegszik és 3-4 nap elteltével cseppfertőzéssel tudja továbbadni a kórokozót.
Ez óriási veszélyt jelent, mert az összes többi kullancs terjesztette betegség csak kullancscsípéssel terjed, tehát emberről emberre nem, de a krími-kongói vérzéses láz már így is. 1853-ban Krímben az oroszokkal szemben partra szálltak a török-angol-olasz intervenciós csapatok, negyedannyi katonával, mint amennyivel az oroszok rendelkeztek, és néhány rövid hónap alatt az orosz hadsereg a legénységének a háromnegyedét elvesztette. A lövészárkokban ugyanis felütötte a fejét a krími-kongói vérzéses láz vírusa és
öt orosz halottból egyet vitt csak el a golyó, négyet pedig ez a fertőzés.
Mert a lövészárkokban a katonák egymásnak légúti fertőzés útján átadták. Ott is az volt a történet, hogy egyet csípett meg a fertőzött kullancs és az adta tovább a kórokozót. A margitszigeti sünkullancsban egy ismert krími-kongói vérzéses láz típusát leltük fel, viszont a Mecsek déli lankáin lévő kullancsokban ennek a vírusnak egy új típusát fedeztük fel, aminek a megbetegítő képessége és járványtana még nem is ismert. Azt az új vírust a tudománynak még meg kell ismernie. Nagyon fontos tehát a kullancsvizit és az, hogy fertőzésmentesen, szakszerűen, minél előbb kullancseltávolító kanállal távolítsák el magukból a kullancsokat, és ne barkácsoljanak, mert azzal önfertőzés veszélyét kockáztatják.
888: Milyen tünetekkel jár ez az új vírusfertőzés?
KZ: A krími-kongói vérzéses láz kórokozója az összes zsigeri szervet, a bőrt is kivérezteti: bevérzik a bőre alá, a bél nyálkahártyája alá a beteg és megfullad.
A betegség körülbelül 80-90 százalékban halálos, mert a vírus ellen nincs orvosság.
888: Hányszor tud fertőzni egy kullancs?
KZ: A kullancsoknak három egyedfejlődési alakja van. Kikel a kullancspetéből egy fertőzött kullancslárva, ami még az anyjától hozza a vírusfertőzést, az a lárva megcsíp egy embert, akkor megfertőzi, megbetegíti, az a lárva utána leesik az áldozatról, továbbfejlődik, kikel belőle egy nimfa, amelyik megint megkeres egy embert vérszívás és fertőzés céljából, de az is le tud pottyanni. Utána felreped a burka, abból lesz aztán a kifejlett hím vagy nőstény kullancs, ami megint szív emberi vért és azzal is fertőz. A kullancs az egyedfejlődése során három embert tud megfertőzni.
888: Ha fertőző kullancs van állatainkban, és belőlük esik ki egy, az átmászhat emberre?
KZ: Háziállatokra a krími-kongói vérzéses láz vírusa nem veszélyes, őket nem betegíti meg. De ha lárva vagy nimfa állapotú kullancs esik ki belőlük, akkor igen, a következő egyedfejlődési alak újra áldozatot keres, ami lehet ember is. Nagyon komoly veszélyt jelentenek a szúnyogok és kullancsok által terjesztett kórokozók, különösen most, hogy megszűnt a légi irtásuk. A következő évtizedben, aminek most a küszöbén állunk, rengeteg halálos kimenetelű megbetegedés okozói a vérszívók lesznek, erre a helyzetre pedig fel kell készülni.