Egyre jobban tarolnak a laboratóriumi húsok
2019.09.06. 09:15
Felforgatja az élelmiszeripart, hogy egyre nagyobb mértékben jelennek meg a húst nem fogyasztó állampolgároknak a húshoz megszólalásig hasonlító növényi készítmények, melyek nem tartalmaznak állati eredetű összetevőt. A szakértők szerint pár évtizeden belül az egész élelmiszeripart forradalmasíthatják az úgynevezett műhúsok, vagyis a laboratóriumi körülmények között előállított húspótló termékek. Meleg Sándor dietetikus a közmédiának elmondta, hogy a húsfogyasztás mértéke rendkívüli mértékben emelkedik, aminek legfőbb oka a világ népességének növekedése. Ezt a fokozódó igényt a jövőben nem lehet kiszolgálni a magas környezeti terhelés miatt.
A szakértő elmondta, hogy egy kiló marhahús előállításához, óvatos becslések szerint is, 15 ezer liter vízre van szükség, beleértve a takarmány öntözését és az állat által elfogyasztott ivóvizet. Egy kilogramm zöldség és gyümölcs vízigénye ezzel szemben mindössze 300, illetve 900 liter. Egy kilogramm marhahús előállításakor 27,1 kilogramm szén-dioxid kerül a légkörbe, de a sajt előállítása is előkelő helyet foglal el ezen a negatív skálán, a kilónkénti 13,5 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással.
A valódi húsokat jelenleg legnagyobb mértékben Kínában és Indiában fogyasztják, ugyanis ott egyre jobban emelkedik fel a középosztály, akik megengedhetik maguknak, hogy egyre többször fogyasszanak húst.
Amikor az úgynevezett műhúsokról beszélünk, akkor kétfajta termékkategóriára gondolunk. Az egyik esetben állati sejtekből állítanak elő nagy mennyiségben húst laboratóriumi körülmények között. A média sokszor műhúsként hivatkozik erre, ám ezek a termékek állati sejtekből készített valódi hústermékek, és teljes értékű húsélményt adnak
– fogalmazott a dietetikus, aki szerint a másik lehetőség az, hogy a húst növényi tápanyagokkal helyettesítik. Ez rendszerint szója vagy gabona, de az egyik népszerű amerikai gyártó termékének fő összetevője a zöldborsófehérje.
Jelen esetben a húsíz élményéért felelős fehérjét genetikailag módosított élesztővel állítják elő, majd ezt keverik bele a növényi alapanyagba és egy húsízű növényi fehérjekészítményt nyernek ki belőle. Meleg szerint ezen húskészítményeknek a víz- és energiaigénye 70-90 százalékkal kevesebb. A szakértő szerint a fogyasztók szempontjából fontos, hogy az élvezeti érték megegyezzen a húséval, és mindkét termékkategória képes ezt biztosítani.
Az állati szövetből kitenyésztett húsnak természetes húsíze van, de a növényalapúaknak is, mert géntechnológiával pont azt a fehérjét állítják elő, ami a hús ízéért felelős
– fogalmazott.
- A műhúspiac legnagyobb szereplője jelenleg a Beyond Meat nevű vállalat, melynek 9 milliárd dolláros piaci értéke van. A céget a tavaszi tőzsdei kibocsátási ár négyszeresén jegyzik. A felfokozott érdeklődést jól jelzi, hogy pár hónapja egy csőd szélén tátongó ételfutár cég árfolyama 50 százalékot ugrott arra a hírre, hogy kínálatába beemeli a Beyond Meat termékeit, amelyek tisztán növényi alapúak. A termék fő összetevője izolált borsófehérje, de kókuszolajat, valamint a véres hatás eléréséhez céklát is tartalmaz.
- A nagy rivális Impossible Foods műhúsainak alapja a szójából származó leghemoglobin nevű fehérjét kódoló gén, amely minden szempontból hasonlít az emlősökben található myoglobinra. A vegetáriánus hamburger népszerűsége töretlen az Egyesült Államokban, és a hírek szerint az egyik nagy étteremlánc összes amerikai éttermében forgalmazzák majd.
- Az állati hústermékek laborban géntechnológiával történő tenyésztésének úttörője a San Franciscó-i székhelyű Memphis Meats. A világ leggazdagabb emberei közül sokan fektettek a cégbe, köztük Bill Gates is. Célkitűzésük, hogy csökkentsék a hústenyésztéssel járó környezeti terheket.
A magyarok évente 60–70 kilogramm húst fogyasztanak, ez az egészségügyi ajánlásokban szereplő érték kétszerese, és a koleszterinben gazdag vörös húsokat részesítjük előnyben.