Minden év májusának második szombatja a méltányos kereskedelem világnapja, amely a globális kereskedelem és a túlfogyasztás hátrányaira, valamint a kistermelők és a környezet kizsákmányolására hívja fel a figyelmet.

A méltányos kereskedelem (angolul fair trade) jó a termelőnek, a környezetnek és a fogyasztónak is. Megbecsülésen, átláthatóságon és nagyobb egyenlőségen alapul. A kistermelői és szövetkezeti tevékenység fenntarthatósága érdekében hangsúlyt helyez a termelő jogaira, a kereskedelmi feltételek betartására, valamint a magasabb felvásárlási árra.

A fair trade többet fizet, a kötött felvásárlási ár valóban arányban áll a termelők anyagi és munkaráfordításaival. Sőt, a termékért előre fizetnek, és hosszú távú szerződésekkel segítik a termelőket. A méltányos kereskedelem a hátrányos helyzetű csoportok – különösen a nők – esélyeit is növeli a munkaerőpiacon, ezen felül a gyermekek kizsákmányolása ellen is véd.

A fair trade címke elsősorban a fejlődő országokból származó egzotikus (pl. narancs, banán) vagy élvezeti (pl. kakaó, kávé, cukor) cikkeken jelenik meg. A méltányos kereskedelem „eszméje” ugyanakkor a helyi gazdaságban is hasznosulhat: a fogyasztói tudatosság elősegítheti, hogy a javak minél nagyobb arányban a helyi közösségnél maradjanak.

A fair trade címke

A multinacionális nagyvállalatok csak úgy tudnak talpon maradni a globális árversenyben, és relatíve olcsó termékajánlattal előrukkolni, hogy az ellátási lánc egészén törekednek a költségek minimalizálására, ezzel párhuzamosan pedig a nyereség maximalizálására. Ezzel még önmagában nem is lenne probléma, csakhogy a lehető legnagyobb nyereség abszolválása a környezet és a munkaerő kizsigerelésével, a termelők függő helyzetbe hozásával, valamint – a túlfogyasztás elősegítése érdekében – a fogyasztók manipulálásával történik.

A környezeti problémák megjelenésére jó példa az ipari méretű banántermesztés. Ezeken az óriási ültetvényeken a monokultúrás termesztés miatt meglehetősen sérülékeny mind a talaj, mind pedig a termény, ezért évről évre több rovarirtó- és gombaölőszert kell felhasználni, beleértve a banánok csomagolás előtti vegyszeres lemosását. A banántermesztés ma is sok kézi erőt, munkást igényel, akik családjaikkal együtt az ültetvények barakkjaiban élnek, így a rendszeres vegyszerezés nemcsak a munkásokat, hanem otthonaikat, veteményeseiket és ivóvizüket is szennyezi.

Hasonló problémák természetesen szinte az összes fejlődő országban előfordulnak: a környezet élhetetlenné válása és a multik által függő helyzetbe hozott, éhbérért dolgoztatott munkaerő kizsigerelése együttesen okozza – többek között – a migráció növekedését is.

A munkavállalóknak adott tisztességes bér, illetőleg a termelőkkel és a beszállítókkal kötött korrekt szerződések hozzájárulhatnak egy elmaradottabb térség fejlődéséhez. Egy fejlett régió pedig nyilvánvalóan nagyobb népességmegtartó képességgel rendelkezik, így az emberek a saját szülőföldjükön tudnak boldogulni, és nem indulnak el tömegesen – a jobb életkörülmények reményében – Európa vagy Észak-Amerika felé.

Ha őstermelőnél vásárolunk, a pénz a helyi közösségnél marad | Fotó: MTI

A fair trade termékekkel (ahogy a helyben megtermelt, őstermelőktől beszerzett produktumokkal is) jól jár a fogyasztó, aki nem elég, hogy a vásárlással a helyi gazdaság fenntartható növekedéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez járul hozzá, minőségben is jobb terméket kap.

Egyedüli gond az ilyen árucikkekkel, hogy relatíve sokba kerülnek – ugyanakkor a minőségi és egészséges élelmiszerek fogyasztása hosszú távon számtalan egészségügyi problémát (ezzel együtt jelentős anyagi kiadásokat) előzhet meg.

Annak tehát, aki megengedheti magának, érdemes odafigyelnie, hogy mit vesz meg a boltban vagy a piacon. Hiszen egy kis tudatos vásárlás még nem ártott meg senkinek.