A mostani fordulat akár Paks 2. megítélését is megváltoztathatja, hiszen a történelemben először olyan tüntetést tartanak, amelyen környezetvédők a nukleáris energia mellett fognak tüntetni. A közvélemény formálásában is jókora szereppel bíró szervezetek célja, hogy elérjék a németországi atomerőművek további üzemeltetését, valamint az, hogy szembeszálljanak a szerintük az atomenergiát megbélyegző "irracionális stigmával".

Az atomerőművek bezárása miatt Németország az ipari forradalom alapanyagára a szénre, illetve lignitre támaszkodott, amely a világ leginkább környezetszennyezőnek számító energiahordozója. A 2017-es és 2018-as üvegházhatás valamint a szén-dioxid-kibocsátás is nagymértékben megugrott.  

Németország atomellenessége mára oda vezetett, hogy miközben leállítják a klímavédelmi szempontból roppant előnyös atomerőműveket és gőzerővel építik a nap- és szélerőműveket, mégsem csökken az ország szén-dioxid-kibocsátása a várt mértékben. A folyamatos termelésre képes alaperőművek nélkül ugyanis az irdatlan mennyiségű szélerőműfarm és napelempark csak a szénerőművek termelésének növelésével tudja garantálni a német energiarendszer stabilitását a még üzemelő atomerőművek és gázerőművek mellett.

Ehhez roppant mennyiségű szénre van szükség, amelyet saját forrásból és importból fedeznek. Ennek érdekében újabb és újabb szénbányákat nyitnak, a szenes lobbi pedig elpusztít mindent, ami az útjába kerül. Falvakat és temetőket számolnak fel, templomokat rombolnak és pusztítják a természetet – írta Hárfás Zsolt szakértő.

Az atomenergiát támogató, német civil szervezetek a liberálisok "bölcsek kövének" a megújuló energiaforrások bálványozásának is nekimentek. Szerintük ugyanis, amennyiben Németország az eddig megújulókra, hálózatbővítésre és fosszilis erőművek fejlesztésére fordított összesen mintegy 580 milliárd dollárt atomerőművek építésére fordította volna, úgy mára az összes szenes és gázos erőművét nukleáris erőművekkel helyettesíthette volna, szén-dioxid-kibocsátását gyakorlatilag nullára csökkentve.

Nem kis részben a megújulók támogatása miatt a villamos energia Németországban az elmúlt évtized alatt 50 százalékkal drágult, és miközben 2015 és 2017 között 9 százalékkal bővültek a telepített napenergia-termelő kapacitások, 2017-ben mégis kevesebb áramot termeltek a panelek, mint 2015-ben, egyszerűen azért, mert jóval kevesebbet sütött a nap.