Elmondta, 2050-re az emberek háromnegyede városokban él majd, jelenleg is hetente újabb egymillió ember költözik a városokba. Míg 1960-ban alig voltak ötmillió lakosúnál nagyobb városok, ma már 31 tízmilliósnál is nagyobb gigaváros van a bolygón. Ez a koncentráció nemcsak a lakosságszámban jelenik meg, hanem az energia- és vízfogyasztásban, a hulladékkezelésben, a közlekedésben és a szennyezőanyag-kibocsátásban is.

Az államfő szerint mindez súlyos fenntarthatósági problémákat vet fel, és következményei hátrányosan érintik az itt élőket, például a szélsőséges időjárási jelenségek, villámárvizek vagy hőhullámok formájában. A klímaváltozás és a nagy betonfelületek együttes hatása 2-3 vagy akár 10 fokkal is növelheti a nagyvárosokban a hőmérsékletet – figyelmeztetett az államfő.

Kifejtette, hogy a nagyvárosok fenntarthatósági problémáin segíthet a várostervezés: 2050-ig a számítások szerint annyi városi infrastruktúrát kell megépíteni, mint az elmúlt 2000 évben összesen. A régi városrészeknek is meg kell újulniuk az energiahatékonyság szempontjából, és a zöldfelületeket is növelni kell a városi levegő tisztítása és a hőség csökkentése érdekében.

Elmondta, hogy a szigetelés és a megfelelő nyílászárók 30 százalékot javíthatnak az épületek energiahatékonyságán, és nagy reményeket ébresztenek azok az egyelőre még fejlesztés alatt álló úgynevezett napfóliák is, amelyek energiatermelővé tehetik a nagy üvegfelületeket. Így a felhőkarcolók képesek lesznek megtermelni a nyári hűtésükhöz, téli fűtésükhöz szükséges energiát, amivel jelentősen csökkenhetik károsanyag-kibocsátásukat.

Az elnök szerint a fenntarthatóság érdekében szükség lesz a közlekedés átalakítására is, az elektromos autók, a tömegközlekedés és a szállítás fejlesztésére. A magyar kormány vállalta, hogy a városi tömegközlekedésben 2030-ig lecseréli a buszokat e-buszokra, amelyeket lehetőség szerint itthon is fogják gyártani. A károsanyag-kibocsátás csökkentése szempontjából fontos a hulladékgyűjtés, a hulladékkezelés, a műanyag és az alumínium újrahasznosítása, az élelmiszeripari hulladék komposztálása.

Hozzátette: a magyar főváros és a megyei jogú városok csatlakoztak a nemzetközi kezdeményezéshez, amely szerint 2050-re klímasemlegesek lesznek. Eddig 260 város, tartomány, ország, összesen 1,7 milliárd ember, a világ GDP-jének mintegy felét előállító nemzet csatlakozott a vállaláshoz, aminek feltétele, hogy világos terveket nyújtsanak be. Ennek megvalósításához pedig elkötelezett városvezetésre és jó ötletekre van szükség. Jó ötleteket, kezdeményezéseket pedig a november végén kezdődő budapesti fenntarthatósági expón is megismerhetnek az érdeklődők – mondta az államfő.

Áder János a november 30-a és december 5-e között tartandó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó fővédnöke. A rendezvényen a fenntarthatóság, a klíma- és vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expó is lesz, ahol számos részproblémára kínálnak majd jó megoldásokat a résztvevők.