Vége a pityergésnek: a sötét oldal visszatért
2016.02.09. 21:38
A harc már régóta folyik azért – mondhatni az emberiség születésétől kezdve –, hogy a tudáshoz, vagy a tudományos kutatáshoz szükséges információkhoz a tanulni vágyó ingyenesen és szabadon hozzáférjen.
Manapság ugyanis a legtöbb publicisztikát, illetve azok otthoni elérését a kiadók fizetőssé teszik. Bizonyos tanulmányokért az egyetemeken pedig akár 30 dollárnyi, azaz bő 8000 forintnyi összeget is elkérhetnek az olvasni vágyótól.
Sok tudós szerint ez a rendszer leginkább a kiadókat gazdagítja, és nem magukat a tudósokat, illetve a nagyközönséget. Egy amerikai cég, az Elsevier például több mint 2000, fizetős tudományos folyóirathoz biztosít hozzáférést, a piaci részesedése pedig majdnem akkora volumenű, mint a Delta Airlines-é az amerikai légitársaságok között.
Pár évvel ezelőtt, egy kazahsztáni egyetemen tanuló diák, Alexandra Elbakyan vállára vette a szegény hallgatókra nehezedő nyomást, és mindent megtett annak érdekében, hogy szabaddá tegye a tudományos publicisztikákhoz való hozzáférést. Kifejlesztette a Sci-Hub elnevezésű internetes eszközt, amelynek segítségével a felhasználók könnyen letölthették a fizetős folyóiratokat.
A Sci-Hub azokat az egyetemi hálózatokat használja (természetesen a tudtuk nélkül), amelyek előfizettek valamilyen tudományos adatbázis eléréséhez. Amikor például egy felhasználó a Sci-Hub-on keresztül le szeretne tölteni egy cikket, akkor a szolgáltatás előbb letölti az egyetemi könyvtár szerverére, később pedig a PDF másolat révén mások is hozzájuthatnak ugyanahhoz publicisztikához.
A turpisság miatt a kiadók haragját hozta magával Sci-Hub, és a már említett Elsevier nevű cég be is perelte a honlapot a szerzői jogok megsértése miatt. A New York-i bíróság tavaly lekapcsolta a Sci-Hubot és a hozzátartozó domaint, azonban nem sokkal később a szolgáltatás ismét megjelent, immár egy új címen. A bíróság végül ezt is lekapcsoltatta.
Most azonban ismét elérhető a Sci-Hub szolgáltatása, igaz, a nyilvános világhálótól szinte hermetikusan elzárva működő a "dark weben", ahol forradalmárok, bűnözők és perverzek folytathatják üzelmeiket.