A múlt heti náthás megbetegedésem közben 2-3 órát sziesztáztam. Ma pedig ijedten olvastam a BBC tudósítását, mely szerint az egy óránál hosszabb nappali alvás a 2-es típusú cukorbetegség jele lehet egy nagy létszámú japán kutatás alapján. 

Több mint 300 ezer ember adatait tartalmazzák azok a tanulmányok, amelyeket a Tokiói Egyetem tudósai elemeztek, eredményeiket az Európai Diabétesz Társaság (European Association for the Study of Diabetes) müncheni ülésén ismertették csütörtökön.

A kutatók azt találták, hogy akik 60 percnél hosszabb ideig sziesztáztak, azoknál 45 százalékkal nagyobb volt a cukorbetegség kockázata a napközben egyáltalán nem alvókhoz képest.

A tanulmány készítői szerint az éjszakai alvászavar is lehet a hosszú szieszta oka, a rossz álmot az alváskor jelentkező apnoé, vagyis légzéskimaradás is előidézheti.

Ez az alvászavar növelheti a szívroham, az agyvérzés és a szív- és érrendszeri problémák, valamint az anyagcsere-betegségek, köztük a 2-es típusú diabétesz kockázatát.

A munka vagy az életmód miatt kialakuló alváshiány fokozhatja az étvágyat, ez pedig növelheti a cukorbetegség esélyét. Az is lehetséges, hogy a rosszabb egészségi állapotú emberek, valamint azok, akik a diabétesz korai stádiumában vannak, hajlamosabbak napközben hosszabbat aludni.

A rövidebb szieszta inkább fokozta az éberséget és javított a mozgáson – mondták a kutatók.

(BBC, MTI)