Még tavaly novemberben indított az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mivel véleményük szerint a paksi bővítési projekt nem felel meg az unió által előírt közbeszerzési szabályoknak. A Bizottság vizsgálatában azt akarja kideríteni, hogy vajon egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozná az építkezést, illetve a projekt szubvenciója tiltott állami támogatásnak minősül-e? Az ellenzéki pártok azonnal nekimentek a kormánynak, hogy lám-lám, ebben a konstrukcióban a vizsgálat alatt minden további Paksra fordított pénz "nagy valószínűséggel kidobott pénz."

A Miniszterelnökség – reagálva a kritikákra – elmondta, hogy a kötelezettségszegési eljárás nem azért indult Magyarország ellen, mert Brüsszelben azt szeretnék kideríteni, hogy valóban létezik-e tiltott állami támogatás, illetve ezzel párhuzamosan hogyan torzul a piac; hanem "a paksi projekt nagyságrendje és jelentősége" miatt néznek mélyrehatóan a paksi szerződés körmére. Hozzátették azt is, hogy a bővítéssel kapcsolatban az unió már jóváhagyta az üzemanyag-ellátási szerződést, a beruházás pedig minden energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek.

Január 12-én ugyanis az EB közzétette a vizsgálattal kapcsolatos álláspontját. A jelentésben számos olyan állítás szerepel, amely azt sugallja, hogy a magyar kormány és a hatóságok nem bocsátottak minden szükséges információt Brüsszel számára, ami a vizsgálatukhoz szükséges.

A kormány szerint ez egyrészt nem igaz. Másrészt az egész eljárás nemcsak arról szól, hogy a paksi projekttel "bizonyos gazdasági érdekek" sérülnek. Hanem inkább arról, hogy a jelentésben lévő számos pontatlanság – főleg a tőkeköltségek megtérülésével kapcsolatban –, félreértés és megalapozatlan állítás a harmadik fél számára félrevezető lehet. Aki így nagy valószínűséggel számos észrevételt fog tenni a paksi beruházás "burkolt állami támogatásával" kapcsolatban, amelyet maga az EB sem bizonyított eddig.

Először is napvilágot láttak olyan hírek, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap – amit a paksi atomerőmű fizet 1998 óta, átlagosan 20 milliárd forintot – forrásait elvonják, amely mintegy 250 milliárd forintot jelent. A Miniszterelnökség – a sajtóértesülésekre reagálva – közleményében elmondta, hogy az egész elképzelés "csak" egy szakmai vita része (amely összefüggésben van az olyan nemzetstratégiai kérdésekkel, mint a rezsicsökkentés), és nem egy kormányzati döntés.

Másodszor a bővítéssel kapcsolatban képbe került a General Electric (GE) is, ugyanis a cég alelnöke, John G. Rice egy keddi háttérbeszélgetésen elmondta, hogy vizsgálják annak a  lehetőségét, hogy hogyan szállhatnának be a projektbe. Az elnök szerint cégük az atomerőmű teljes turbinaszigetét valamint a generátort is tudná szállítani, ráadásul szívesen építenének a magyar termelésre és a magyar beszállítókra. A GE vezetője Orbán Viktorral, Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is tárgyalt a bővítés kapcsán. Tehát, ha minden a jelenlegi állás szerint alakul, akkor létrejöhetne egy amerikai-orosz együttműködés a bővítéssel kapcsolatban.

A Népszabadság értesülései szerint Orbán Viktor február közepén Moszkvába utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin, orosz elnökkel, ahol Paks II ügye is a terítékre kerül majd. A rubel megingása, az olajárak zuhanása és a gazdasági recesszió miatt ugyanis kétségessé vált a paksi beruházás. A problémát pedig tetézi, hogy az orosz állami VEB Bank – amely meghitelezné a beruházást – sincs túl jó kondícióba, ugyanis mintegy 18 milliárd dollárnyi tőkeinjekcióra szorul.

(MTI, Portfolio, Népszabadság)