Szintet léphetnek a drónok
Sümeghi Lóránt
2016.01.06. 11:48
Nemcsak önvezérlõ, hanem automatikus akadály-elkerülõ funkciót is tartalmazhatnak a drónok a jövõben, amely nemzetbiztonsági szempontból még veszélyesebbé teheti használatukat.
Miután a világ szinte minden pontján – köztük már hazánkban is – kaphatóak a professzionálisnak mondható drónok, továbbra is kérdéses, hogy mennyire jelenthetnek nemzetbiztonsági kockázatot.
Az Intel csip- és szoftvergyártó cég egy számítástechnikai rendezvényen mutatta be új drón prototípusát, amely nemcsak önvezérlő, hanem saját 3D-s szenzoros térképe alapján magától ki tudja kerülni az elé kerülő akadályokat.
A drón elnevezés egy gyűjtőfogalom az összes olyan pilóta nélküli repülőgépre, amelyet automatizált vagy kézi irányítás által vezérelnek. Ellentétben a robotrepülőgéppel, mely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép, léghajó vagy helikopter többször is felhasználható a bevetések során.
A fejlesztés oka elsősorban a filmtechnika okán merült fel, ugyanis több ízben is került már sor olyan típusú balesetre, amikor a kamerafelvételeket készítő drón egyész egyszerűen összeütközött a lefilmezendő objektummal. Ennek legeklatánsabb példája az volt, amikor Marcel Hirscher, síelő ütközött össze egy, a futamát közvetítő drónnal.
Többféle típusú drón létezik. Elsősorban a távirányítású helikoptereket érdemes elválasztani a repülőktől. A multikopterek három, négy, öt, hat, vagy nyolc rotorral ellátott mini-szerkezetek, amelyek képesek a függőleges le- és felszállásra is egyaránt, így nincs szükségük kifutópályára. A repülők között megkülönböztetünk felderítésre, szállításra, tüzérségre szakosodott feladatokra és zavarórepülésre specializálódott szerkezeteket. A helikopterek és repülőgépek irányítását távvezérlés alapján, különleges konzolok és monitorok segítségével lehet a földről irányítani.
Annak ellenére, hogy a fejlesztés mérföldkőnek számíthat a filmtechnikában, mégis aggodalomra adhat okot a rendvédelmi szervek számára. A drónok elleni védekezés ugyanis még viszonylag fejletlen állapotban tart. Az offenzív funkciók természetesen mindig gyorsabban fejélődnek, mint az azokat elhárítani tudó technológiák, azonban komoly problémát okozhat egy olyan drónnak a hatástalanítása, amely önmagában képes kikerülni rakétákat, hálókat.
A drónokkal kapcsolatos félelem ugyanis nem megalapozatlan. Annak ellenére, hogy a jelenleg kapható robot-repülők viszonylag korlátozott repülésidővel és szállítókapacitással rendelkeznek, egy-egy apróbb, két kilót meg nem haladó robbanótöltetet képesek lennének öt vagy tíz perc erejéig a levegőben tartani.
A most közelgő, Franciaországban megrendezésre kerülő Labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán már egészen ijesztően hat az a tény, miszerint tíz perc alatt bármelyik stadion belülről megközelíthetővé válik a levegőből. A néhol százezres tömegeket is befogadó nemzeti stadionok rendre nyitottak, így az sem kizárható, hogy több robbanóanyagot szállító drón is képes lenne pusztító hatást kiváltani.
(BBC)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
