A felmérések azt mutatják, hogy Magyarország lakosságának közel a fele nem tudja megfelelően kezelni a pénzügyeit. Szakértők szerint ezért is fontos, hogy a pénzügyi fogalmak, műveletek az alapműveltség részévé váljanak. 

Ebben  materialista, pénzéhes világban az ember elvárná, hogy már az iskolában tanuljon a pénzről, az adókról, (Svájcban és Izraelben az adóelkerülésről is tanítanak, nálunk még az adózásról sem) a költségvetésről. Az Interneten is kevés az olyan képzés, mely a pénzügyi alapismeretekre koncentrálna. Ezzel szemben ezoterikus, meg egyéb baromság tömkelegével tele van a magyar internet, mely leginkább csak viszi a pénzt és kevesebb esetben hozza. 

Általában szeretünk beszélni a pénzről. Akinek van, az azért, akinek nincs, az meg azért. Arról viszont már nem szívesen beszélünk, hogy bizony mi magunk is tehetünk arról, ha éppen kifogytunk belőle, vagy soha nem is volt elég. 

Ahhoz, hogy valaki el tudja dönteni, reális-e egy hozam vagy egy kamat (ha valaki nem érti a kifejezéseket akkor ezt az oldalt javaslom), pénzügyi alapismeretekkel kell rendelkezzen – hangsúlyozzák szakemberek, és erre hívta fel a figyelmet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is egy, a pedagógusok számára rendezett konferencián még 2015-ben. 

A cikk megírása előtt átpörgettem az internetet, arra voltam kíváncsi, hogy Magyarországon hány program létezik, mely a pénzügyi alapismeretekre koncentrál, ám meglepődve tapasztaltam, hogy alig egy féltucat ilyen kurzus, középiskolás szintű program létezik. Ezek közül is kiemelkedik a Pénziránytű program.  

A pénzügyi és vállalkozói ismeretek oktatását a kormány és számos közgazdász támogatja a Nemzetgazdasági Minisztérium által tavaly indított „Számoljunk a jövővel!" program például arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy építsék be a helyi tantervekbe a pénzügyi és vállalkozói ismeretek oktatását. Ilyen projekt a Pénz7 is, ami az államtitkárság szerint 660 iskola 90 ezer gyerekét érte el. Ezek a programok valóban hasznosak, azonban hatásfokuk elmarad a kötelező tanórákhoz képest. 

A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a fiatalok többsége csak akkor tartja fontosnak a pénzügyi alapismeretek elsajátítását, ha gazdasági területen szeretne elhelyezkedni. 

A McGraw-Hill tanácsadó cég és a Gallup közvélemény-kutató 150 ezer ember megkérdezésével végzett közös felmérést a világ 144 országának pénzügyi kultúrájáról.

A legtudatosabbak a norvégok, a dánok és a svédek voltak, ezekben az országokban a lakosság 71 százaléka érti a pénz működését.

A felmérés szerint az Európai Unióban az emberek közel fele nem tud bánni a pénzügyekkel. Az unió régebbi 15 tagállamában ez az arány csak 45 százalék, míg a később csatlakozott 13 tagállamban jóval magasabb, 59 százalék.

Ezzel Magyarország 19. lett a 144 vizsgált ország közül. Hazánk pénzügyi kultúrája így világszinten jónak, európai szinten pedig átlagosnak tekinthető, de lényegesen elmarad a skandináv országok lakóinak pénzügyi tudatosságától.

Közismert, hogy az egyik legkockázatosabb pénzügyi manőver a hitelfelvétel, a kölcsön törlesztése ugyanis a későbbiekben beláthatatlan következményekkel járhat. Az MTI-ben pont ma jött ki a hír, hogy több tízezren pereltek devizahitelek ügyében, tehát több ezer ember saját bőrén tapasztalta meg a pénzügyi analfabetizmus következményét. 
 

Szakértők szerint néhány alapszabály betartásával ugyanakkor máris csökkenteni lehet a kockázatot. Első lépésként azt kell mérlegelni, hogy egyáltalán szükség van-e arra a termékre, szolgáltatásra, amelyre a hitelt költenénk. Míg az otthon minden ember számára létfontosságú, egy luxusautóért már nem biztos, hogy érdemes több millió forintos tartozásba verni magunkat - írja a Summa. 

A hitelfelvétel előtt mindenképp mérlegelni kell, hogy a törlesztés miatt havonta mekkora bevétel esik ki a családi költségvetésből. Általános vélemény, hogy a törlesztőrészlet ne legyen magasabb a havi jövedelem harmadánál, még jobb azonban, ha a 20 százalékát sem éri el, hiszen így egy váratlan kiadás vagy jövedelem-kiesés esetén is fenntartható a törlesztés.