A Paksi Atomerőmű építése – az előkészítő munkálatokkal – a hatvanas évek végén indult el. Első lépésként meg kellett határozni a leendő erőmű helyszínét. Nukleáris létesítmények építésénél a legfontosabb szempont a biztonság. A magyar és szovjet szakértőknek ezért olyan szempontokat kellett figyelembe venniük, mint a hűtővízigény, az árvízmentesség, a talaj szerkezete, földrengésbiztonság, illetve az adott település, régió gazdaságának és munkaerőpiacának állapota.

A helyszínkeresés során több települést is vizsgáltak. Szóba került Solt, a Dunától keletre lévő Dusnok és a délebbre fekvő Bogyiszló község is, végül azonban Paks mellett találták meg az új atomerőmű számára leginkább megfelelő helyszínt 1967 áprilisában. A Magyar Népköztársaság Paksi Atomerőművének műszaki tervét jóváhagyó okmányt végül 1968 végén írták alá.

Paks abban az időben nagyközség volt, konzervgyár, ruhaipar, termelőszövetkezet működött a településen. Az atomerőmű építésének első lépéseként a Mátraaljai Szénbányák földmunkagépei kezdték meg a leendő hűtővízcsatorna kiásását és az üzemi terület feltöltését a következő év tavaszán.

A Paksi Atomerőmű helyszínének 1967-­es kijelölése, illetve az 1975­-ös alapkőletétel között eltelt években mindenki számára egyértelművé vált, hogy az atomenergiának nem lehet alternatívája Magyarország energiarendszerében. A beruházás 1969 őszétől '73­ig szünetelt, amelynek az volt az oka, hogy a szénhidrogének felhasználásának előmozdítását célzó program új lendületet kapott. Az akkor kialakult olajválság azonban nem hagyott kétséget: a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében nem odázható el az atomerőmű építése. A munka ebben a szellemben folytatódott 1973 márciusában, ekkor már olyan technológiai lépések is elindultak a telephelyen, mint a kútfúrás vagy éppen az üzemi terület villamos ellátását biztosító berendezések szerelése. A Paksi Atomerőmű Vállalatot 1976. január 1­-jén hozták létre.

Az építkezés indulásával és felfutásával egyre több építőmunkás érkezett Paksra, de rengeteg mérnöknek is részt kellett vennie a folyamatokban. Az erőmű területén dolgozók összlétszáma a csúcsidőszakban meghaladta a 10 ezer főt, a dolgozók és a majdani üzemeltetők elszállásolására pedig több mint kétezer lakás épült ebben az időszakban a településen. Paks 1979. január 1­-jén kapott városi rangot, és még ugyanebben az évben megállapodás született az orosz partnerrel az erőművi berendezések szállításáról is. Az első blokk reaktortartályát 1980. október 20­-án emelték a helyére, két év múlva, 1982. december 28­-án pedig ezt a blokkot rákapcsolták az országos villamos hálózatra – azaz megkezdte a termelést. A másik három termelőegység 1984­-ben, 1986­-ban és 1987­-ben indult el, lezárva az erőmű fejlesztésének első szakaszát, a huszadik század legnagyobb magyarországi ipari beruházását.