Õk tartják kézben a jövõ energiaforrását
2016.03.08. 16:08
Elektromos autókról és a Tesla berobbanásáról szinte mindenki hallott, arról viszont kevesebb szó esik, hogy ennek hátterében milyen folyamatok indultak el. Az emberek többsége észre sem vette, de a világon kitört a lítiumláz.
A lítium lehet az új benzin"
– vetette fel a Goldman Sachs amerikai pénzügyi óriás, de hasonló véleményen a The Economist magazin is, amely szerint "globális küzdelem zajlik a szűkös lítiumkészletek megszerzése érdekében a világ legnagyobb akkumulátor- és autógyártói között", ezért
ez ma a világ legkelendőbb árucikke."
Ez a legkisebb atomtömegű és sűrűségű szilárd elem, szobahőmérsékleten annyira puha, hogy akár késsel vágható. A tudomány mai állása szerint a lítium volt a harmadik elem a hidrogén és a hélium mellett, amely közvetlenül az ősrobbanással keletkezett. Az ezüstös-fehéres fém tisztán nem fordul elő a világon, mert nagyon könnyen lép reakcióba vízzel és a levegővel, ráadásul gyúlékony és robbanékony.
Ma a legtöbb mobil, laptop és más hordozható kütyü lítium-alapú akkumulátorral működik, de a lítiumot használják hőállú üveg, kerámia, vagy épp repülőgép-alkotórészek gyártásához is, valamint hasznosítják a gyógyászatban is, a bipoláris zavarok kezelésére. A lítium iránti kereslet meredek emelkedése viszont a Teslának és az elektromos autók piacának köszönhető, és ez fogja meghatározni a jövőt.
2025-re megduplázódhat a kereslet, de már 7 év múlva túlszárnyalhatja a kínálatot, ezért óriási verseny indult a szűkös forrásokért. Ha csak egymillióra nőne az elektromos autók értékesítésének – már most is százezres nagyságrendű – száma, és ezzel a globális autópiac csupán 1 százalékát tenné ki, akkor is 66 ezer tonnával nőne a szektor lítiumigénye. Összehasonlításképp a többi iparág összesítve 160 ezer tonnás keresletet generál.
Ásóra és csákányra ritkán van szükség a lítiumbányászathoz, vagyis azt nem a klasszikus értelemben kell elképzelni, mivel a fémet többnyire sós vízből nyerik ki. A folyadékot mélyen a föld alól pumpálják fel, majd mesterséges medencékbe öntik, ahol a víz elpárolgása után kicsapódik a lítium-karbonát (Li2CO3). Ezt a módszert használják Észak- és Dél-Amerikában is.
A Nevada állambeli Clayton Valley ad otthont az egyetlen működő amerikai lítiumbányának. 2014-ben közel 5000 tonna Li2CO3 sót termeltek ki a Silver Peak bányában, de egy korábbi jelentés szerint a legnagyobb potenciális kapacitás évi 6600 tonna lehet. Ez viszont azzal járna, hogy a bánya hátralevő élettartama 21 évre csökken.
Lítiummal nem lehet árucikként, piaci verseny szerint kereskedni, a gyakorlatban a bányák és a gyárak szerződést kötnek a fém hosszabb távú, exkluzív értékesítésére. Egyértelműen oligopóliumként írhatjuk le a piacot, amelyet mostanáig három-négy globális szereplő dominált, akik a szerződések révén szabták meg a lítium árát.
Nem véletlen, hogy a Tesla tavaly lecsapott az USA egyetlen működő lítiumbányájára, és annak közvetlen közelében hozta létre "Gigagyárát", amely néhány éven belül megkezdheti az akkumulátorok előállítását. Azonban hiába működtetnék a bányát teljes kapacitással, akkor is csak a Tesla keresletének egy részét lesz képes kielégíteni, ezért a cég megállapodott egy mexikói beszállítóval is. Céljuk, hogy 2020-ig félmillió elektromos autó számára elegendő akkumulátort gyártsanak le.
Európában és Amerikában a szigorodó környezetvédelmi szabályozás adhatja az igazi lökést az elektromos autók piacának. A káros anyagok kibocsátására – főleg a Volkswagen botránya óta – egyre jobban odafigyelnek az államok, és ez kedvezni fog a jelenlegi szereplőknek. Különösen igaz ez a rendkívül aktív marketingtevékenységet folytató és úttörőnek számító Teslára, de a hagyományos autógyártókat is arra fogja ösztönözni, hogy hasonló projektekbe kezdjenek.
Ez egyébként már el is kezdődött: a nagy cégek attól tartanak, hogy a Tesla pénztárcabarát 3-as modelljével ugyanakkora kezdeti előnyre fog szert tenni, mint az iPhone révén az Apple a mobilpiacon. És ha már Apple: az óriáscég tavaly bejelentette, hogy 2019-ig saját elektromos autót fog kifejleszteni. Sőt, a Google is beszállhat a háborúba saját modelljével, amely ráadásul a tervek szerint saját magát fogja kormányozni.