Az akciócsoport vezetői Ludde Noren és Viktor Medstrom. Az állat amelynek a nyomait keresik a svéd-finn határon, a nyestkutya, amely külsőre olyan, mintha egy mosómedve és egy róka különös keveréke lenne, azonban a kutyafélékhez tartozik. Eredetileg Kelet-Ázsiában őshonos.

Európába a szovjetek telepítették be. A kommunista állam biológusai azzal a céllal engedték őket szabadon távol az otthonuktól, a mai Oroszország északi-európai részében, hogy az állatok elszaporodjanak és prémjükért levadásszák őket.

– vélekedik Per-Arne Ahlen, az akciócsoport tagja.

A nyestkutya ragadozó, kétéltűekkel és olyan madarakkal táplálkozik, amelyek a földön fészkelnek.

Elképesztően szaporák: évente egymillió példánnyal gyarapodik az állományuk Finnországban. A faj már egészen Franciaországig és Hollandiáig eljutott a kontinensen.

A svédek nyestkutya elleni harca már egy évtizede tart, de most nagyobb fokozatba kapcsoltak. A finn-svéd határon felállított kamerarendszer segítségével már az országba való belépéskor észlelik a nyestkutyát és riasztják az akciócsoportot.

Az elfogott állatokat sterilizálják, jeladót szerelnek rájuk, majd szabadon engedik az úgynevezett "júdás egyedeket".

A nyestkutya egy életre választ társat. Miután szabadon engedték őket, azonnal keresnek maguknak másik partnert, ha a régit nem találják meg. A jeladó miatt a júdás nyestkutya elvezeti a vadászokat párjához és végül egyikük sem kerülheti el a sorsát.

Arra kérdésre, hogy a nyestkutya agresszív-e, Noren azt válaszolta:

Az akciócsoport tevékenysége ellen még az állatvédők sem tiltakoznak, hiszen tevékenységük arra irányul, hogy megőrizzék Svédország vadvilágát a jövő nemzedékeinek.

A svédek legutóbb a homárinvázió miatt aggódtak. Kapcsolódó cikkünk:

Homárinváziótól rettegnek Svédországban

(BBC)