Az átlag felhasználó napi szinten minimum négy-öt órát tölt el azzal, hogy a világhálón netezik, chatel, telefonál, vásárol, vagy egyszerűen csak híreket fogyaszt. Az egyre professzionálisabb, felhasználóbarátabb platformok azonban egytől-egyig ingyenesek, csupán a prémium élmények régiójában válnak fizetőssé. Ez azt jelenti, hogy a tömegek számára ingyenesen hozzáférhető alkalmazások, platformok valahonnan máshonnan próbálják a programfejlesztésre és fenntartásra fordított költségeiket fedezni.

Az információs társadalom - amelyben jelenleg is élünk - pontosan ettől válik különbbé a közvetlenül pénzorientált világtól, ugyanis az adathalmazok, a fogyasztók egyéni szokásainak, preferenciáinak jellemzői sokkalta értékesebbek, mint az egyszeri pénzügyi tranzakció. 

Az egyes felhasználók apró adataiból tökéletes portrét képesek összeállítani az erre szakosodott szoftverek, amelyek nem csak egy-egy online vásárlásnál lépnek működésbe, hanem évekig, sőt akár évtizedekig is rendkívüli adatbázisként szolgálhatnak a felhasználót megcélzó reklámcégek számára is. 

Bár egyre többen használnak már Európa-szerte is Mac OS X-et, továbbra is csúcstartónak számít a Microsoft a felhasználók körében. Azonban a magukat tudatosabbaknak gondoló Mac felhasználók számára is ugyanazzal a rossz hírrel kell szolgálnunk, mint azoknak, akik a Windows-ra esküdtek fel: mindkét operációs rendszer állandó jelleggel küld visszacsatolást a magfejlesztőknek, ugyanis csak így képesek a felhasználó rendszerét állandóan frissíteni.

E problémának az orvoslására jöttek létre azok a nyílt forráskódú operációs rendszerek, mint a Linux vagy a nagy pályásoknak ajánlott, Tor-alapú Tails. E két platform ugyanis jelenleg is garantálja a felhasználói számára, hogy nem teszi közzé, és nem is értékesíti az ott megosztott adatokat.

Az Internet Protocol-cím minden hálózatra felcsatlakozó eszköz egyedi azonosítója, amely alapján szinte minden lényeges felhasználói adat megszerezhető, lekérhető, másolható és beazonosítható. Nem véletlenül próbálja a Netflix is ez alapján korlátozni az egyes országokból érkezők hozzáférését, bizonyos ott megjelenített tartalmakhoz. Az a felhasználó, aki nem titkosítja az IP címét lényegében "meztelenül" netezik, hiszen pár kattintással kideríthető, hogy hol tartózkodik és milyen tartalmakat böngész és tárol.

Pontosan ezért került kifejlesztésre a VPN (Virtual Private Network) magánhálózati megoldás és/vagy az anonim Proxy, melyekkel csekély összegért cserébe eltakarhatjuk az IP címünket. A VPN rendszerén keresztüláramló böngészési adatok lényegében külön kis titkosított csomagokként futnak, amelyek hozzáférhetetlenek az internet forrást biztosító cégek számára.

A VPN-ek másik előnye, hogy virtuálisan képesek egy teljesen egyedi és eltérő földrajzi csatlakozási pontot generálni, pontosan ezért népszerűek a Netflix felhasználók körében. Így már Budapestről is megjeleníthetőek a kizárólag Észak-Amerikában elérhető tartalmak.

Hiába tartoznak a legnépszerűbbek közé a Google Chrome és a Mac Safari böngészői, adataink, keresési előzményeink és preferenciáink e két program markában van a legkevésbé biztonságban. Nemcsak minden egyes begépelt szót és keresési eredményt rögzítenek, hanem jó szívvel is értékesítik adatainkat személyre szabott reklámok elkészítésének érdekében.

Az ingyenes Mozilla Firefox letöltése és alkalmazása már egy minőségi lépés a mindennapi felhasználók körében annak érdekében, hogy megszabaduljanak a kéretlen cookie-któl és trackerektől. Ráadásul a Firefox elvileg nem osztja meg és nem is értékesíti előzményeinket is adatainkat külső cégek számára.

A Tor alkalmazás használatát egyáltalán nem ajánljuk, csupán érdemes az említés szintjén foglalkozni vele, ha internetes anonimitásról esik szó. A Tor ultrabiztonságos rendszere maximális rejtőzködést garantál, mivel minden egyes felhasználó a megosztott saját rendszerén keresztül futtatja a különböző kereséseket, ezáltal lekövethetetlenné válnak az adatcsomagok. Egyfajta BitTorrent stílusú, aprólékosan megosztott, de egybefüggő rendszert alkot. 

A gond ezzel az, hogy a rejtőzködés érdekében biztosított és megosztott keresési funkciók a tapasztalatlan felhasználók esetében könnyedén saját rendszerükön keresztül is átfuthatnak. Így egy ártalmatlan felhasználó, aki sávszélességgel járult hozzá a Tor projekthez, könnyedén pedofil anyagok összekötőjévé válhat.

Az elektronikus levelezések lekövetése lényegében az online megfigyelés egyik alappillére, ugyanis rendkívül könnyedén kerülnek rögzítésre a levelekbe szánt tartalmak. Természetesen itt nem a csöpögő szövegekkel teli magánlevelek adatai az érdekesek, hanem a különböző webáruházakban megvásárolt termékek visszaigazoló levelei, a lefoglalt külföldi utazások destinációi és bármely értékesíthető termékkel kapcsolatos legépelt kulcsszavak. 

Ugyanakkor ha valakinek a karakterprofilját szeretné összeállítani példának okáért a Gmail, akkor kitűnő adatbázist képes arról készíteni, hogy milyen rendszerességgel, kiknek, melyik ország szerverére, milyen nyelven küldünk leveleket. 

A Mozilla által fejlesztett Thunderbird levelezési rendszer használata ismételten egy jó alternatívája lehet a biztonságosabb e-mailezésnek, mivel a rendszer a levelek teljes tartalmát titkosítja. Ugyanakkor azt nem képes kódolni, hogy kinek, mikor és hová küldtünk üzenetet.

Ezen kívül különleges plug-inek alkalmazása is ajánlott, amelyek még biztonságosabbá tehetik a fiókjainkat, természetesen miközben búcsút intünk a Google, a Microsoft és a Mac által lefejlesztett levelezőprogramoknak.

Akármilyen meglepő, de a Tor mind az Android (itt), mind pedig az iOS (itt) rendszerekre is kifejlesztette a saját keresőjét.

Továbbá a böngészési előzményeket és cookie-kat is olyan ingyenes alkalmazásokkal törölhetjük, mint például a CCleaner. Ráadásul ha profi VPN szolgáltatást vásárolunk, azt kiterjeszthetjük mobileszközeinkre is, amely további anonimitást garantál.