Mit is tudunk a Zika-vírusról?
2016.02.01. 13:18
Bár a média sokszor hajlamos túldramatizálni bizonyos betegségeket, de hiba lenne, ha csak emiatt ne foglalkoznánk részletesebben a leginkább Dél- és Közép-Amerikában terjedő betegséggel.
A mostani járvány előjelei még előző év májusára vezethetőek vissza, mikor Brazíliában megjelent az alapvetően tigrisszúnyogok által terjesztett kór. Az, hogy sokáig senki se foglalkozott vele azért van, mert nem is tartottak különösebben a Zikától – ami azóta már több mint egy tucat, köztük több európai országba is eljutott –, mivel közvetlen tünetei nem tűntek túlságosan vészesnek: csak minden ötödik vírussal fertőzöttnél jelentkezett általában láz és ízületi fájdalom. Csakhogy azóta gyanítani kezdték, hogy olyan mellékhatási is vannak, amit nem lehet egy párnapos aszpirin kúrával megoldani. Ugyanis egyre több bizonyíték szolgál alapjául, hogy a Zika-vírus a terhes nőknél születési elváltozásokat eredményez, valamint felelőssé tehető bizonyos ideggyógyászati problémákért is.
A vészharangok október környékén kezdtek megszólalni, mikor brazil orvosok figyelmesek lettek, arra, hogy az ország észak-keleti részében elképesztően megugrott a mikrokefáliával, vagy más nevén kisfejűséggel született gyermekek száma. Mindössze négy hónap alatt 3500 esetet diagnosztizáltak, pedig azelőtt jó ha 200 ilyen csecsemő született évente.
Bár a mikrokefáliát nem csak a Zika válthatja ki a többi lehetőség nem tűnt meggyőzőnek az esetekkel foglalkozó orvosoknak. Az igazi bizonyítékot azonban az adta az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) kezébe, hogy a vírus nyomaira bukkantak több olyan brazil csecsemőnél is, akik vagy még születés előtt, vagy azután nem sokkal elhalálozott. Januárra odafajult a dolog, hogy a CDC figyelmeztetést adott ki, hogy terhes nők lehetőleg kerüljék azon országokat, amikben a Zika felütötte a fejét.
Zika fever: A newly emerging disease is threatening the Americas https://t.co/GtIdxHKVhB pic.twitter.com/qy2yRriVJ8
— The Economist (@TheEconomist) February 1, 2016
De nem csak a csecsemőkre veszélyes. A Zika-vírus akár önmagában is képes arra, hogy egy úgynevezett Guillain-Barre-szinfróma nevű tünet együttest váltson ki, ami szerencsésebb esetben csak izomgyengeséggel jár, de olykor fulladást is okozhat.
Mostanra az Egészségügyi Világszervezet is felfigyelt a Zikára, ami a WHO szerint a tavaly és tavalyelőtt 11 ezer afrikai életét követelő Ebolánál is veszélyesebb. Már csak azért is mert míg az Ebola ellen már több kísérleti fázisban lévő oltóanyag is létezik, a Zika-vírus ellen semmilyen vakcina sincs egyelőre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne folyna több országban is kutatás. Egy amerikai-kanadai kutatócsoport már idénre vakcinát ígér, de a még Valgyimir Putyin orosz elnök is hadat üzent a Zika-vírusnak. Sőt, az oroszok már márciusra tesztelhető állapotban levő ellenszerről beszélnek, amit aztán olyan országokba is exportálnának, ahol komoly veszélyt jelent a vírus.
Mielőtt mindenki elkezdené elhalasztani a gyermekvállalást – ahogy ezt El Salvador és Kolumbia hatóságai is javasolták a női lakosaink –, jobb leszögezni, hogy itthon nem kell különösebben attól tartani, hogy tömeges megfertőződésekre kerülne sor. Persze igaz, hogy az Országos Epidemiológiai Központ nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül tájékoztatást kapott arról, hogy több európait is megfertőzött a Zika-vírus dél-amerikai, illetve dél-ázsiai útján. Tehát mindig olyan helyről hozták be a vírust, ahol az annak terjesztéséért okolt szúnyogok elterjedtek.
Magyarországon ezzel ellentétben nincsenek meg a feltételei a Zika-járvány kialakulásának, mert a vírust terjesztő tigrisszúnyogok rendkívül alacsony számban vannak csak jelen, és az ország éghajlati viszonyai se kedveznek a szóban forgó rovarnak.