Az Ikarus 438.K1 típusú autóbusz 1996-ban gördült le a gyártósorról és csak ez az egy példány készült belőle. A különleges verzió célja az volt, hogy az Ikarus 280-as változat helyett a 400-as szériát vásárolják az orosz piacon.

A 280-as modellnél jóval drágább és sokkal korszerűbb 438-as azért rendkívüli, mert a 280-as szerkezetét kapta, megjelenése viszont a 400-as típuscsaládot idézi.

A típus nagyon hasonló a 435-öshöz, de magasabb padlószinttel és a tolócsuklós 435-össel szemben húzócsuklós kialakítású. Az eredetileg négyajtós jármű motorjának elhelyezkedése különbözik a korábbi változatoknál jellemző elrendezéstől, ami miatt az ajtók helye és szerkezete is eltér az alaptípusétól.

Az oroszországi próbálkozás mérsékelt sikere miatt végül a Videoton munkásszállító járműveként üzemelt, ahonnan a 2000-es évek elején a Volánbusz vásárolta meg és a társaságnál teljesített szolgálatot távolsági buszként.

A jármű egészen 2016 elejéig szállított utasokat, majd Ceglédre vontatták, hogy ott felújítsák, azonban a komoly szerkezeti problémák felderítése után erről lemondtak. Ezután a múzeum a Volánbusz Zrt.-vel sikeres együttműködésben mentette meg a járművet az utókor számára. A közlekedési társaság és a múzeum közötti szakmai együttműködést jól példázza a társaság 90. évfordulójára megjelent Az Oktogontól a Népligetig című kötet létrehozása is.

A Közlekedési Múzeum igyekszik mindent megtenni azét, hogy az Ikarus örökség minden elérhető járműve, modellje, archív anyaga és fotógyűjteménye egy helyen legyen megtalálható, elérhető, kutatható és látogatható — olvasható a múzeum honlapján, ahol arról is láthatóak képek, hogy milyen állapotban sikerül az Ikarus 438-ast megvenni.