Megacunami borotválta le a Mars felszínét
2016.05.21. 09:28
Az ősi óceán partja az a hely, ahol a legkönnyebben rá lehetne lelni az egykori nyomaira.
A tudósok régóta küzdenek azzal a problémával, hogy hogyan is lehetne megtalálni a feltételezett marsi óceánok egykori partvonalát. Egymilliárd év távlatából ugyanis nem olyan egyszerű ez a feladat – ekkor még nagy mennyiségű folyékony víz lehetett a bolygó felszínén. Márpedig, ha Mars-rovereket, vagy embereket akarnak küldeni a helyszínre, hogy kutatásokat végezzenek, akkor nem elég csupán körülbelül meghatározni az egykori tengerek és óceánok partvonalának elhelyezkedését. Egy 50-100 kilométeres tévedés esetén az egész misszió kudarcba fulladhat.
Egy új tanulmány rámutatott arra, hogy az óceánok partvonalát két hatalmas meteorbecsapódás alakította ki, amelyek miatt megacunamik szabadultak el és ezek leborotválták az ősi Mars felszínét.
A két becsapódás – amelyek között több millió év telt el – körülbelül 120 méter magas hullámokat szabadított fel.
A becsapódások hatalmas repedéseket és mélyedéseket hoztak létre a felszínen, főleg a bolygó északi féltekéjén. A gigantikus becsapódások miatt felszabaduló por és hamu szétterjedt a légkörben és később egy üledékréteget hozott létre. Emellett a felszínen száguldó óriáshullámok is jelentős hordalékot vittek magukkal. Ez az üledékréteg hasznos lehet abban, hogy a tudósok pontosan meg tudják határozni az egykori óceánok partvonalát.
25 éve küzdünk azzal a problémával, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy pontosan hol is húzódhattak az ősi Mars óceánjai 3,4 milliárd évvel ezelőtt. A felfedezésünk egy egyszerű válasszal szolgál: egy különleges üledékréteget kell keresnünk"
– mondta Dr. Alexis Rodriguez a tanulmány egyik szerzője.
A két becsapódás között a marsi klíma radikálisan megváltozott, a marsi víz jéggé fagyott. A második ütközés következtében kisebb-nagyobb mélyedések jöttek létre a felszínen és a jég egy része megolvadt, ami miatt újabb cunamik keletkeztek.
A mélyedésekben idővel újra megfagyott a víz. A Mars ősi óceánjai és tengerei az észak-amerikai Nagy-tavakhoz hasonló képződmények lehettek.
Az ehhez hasonló helyek remek vizsgálódási terepet biztosíthatnak ahhoz, hogy a tudósok bizonyítékokat szerezzenek az egykori marsi életről. Már ha volt.
A kutatás eredményei a Scientific Reports című szaklapban jelentek meg.