Az MNB tovább csökkentené a jelenlegi rekordalacsony, 1,35 százalékos alapkamatot, hogy garantálni tudja a kitűzött, 3 százalék körüli inflációs célt. Erre azért lesz szükség Nagy Márton elnökhelyettes szerint, mert már most komoly veszélybe kerültek az idei monetáris politikai célkitűzések, miután az EKB csütörtöki döntése értelmében a jegybanki betétek kamata nullára csökkent, a központi bank monetáris tanácsa pedig úgy döntött, még több pénzt bocsát a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hátha azok végre élénkítik hitelkihelyezésüket. Az EKB lépései gyengítik az eurót, amire a térségnek szüksége van, de mindez nem jön jól a gyengébb forintban érdekelt MNB-nek.

Ahhoz ugyanis, hogy az MNB korábbi vállalását – miszerint az irányadó kamatrátát 2017 végéig érintetlenül hagyja – teljesíteni tudja, jó volna exportvezérelt országunknak, ha ezen a szinten maradna a forint árfolyama. Rövid távon ugyanis így garantálható legegyszerűbben a külpiacra termelő vállalataink versenyképessége. Márpedig a magyar deviza idén a feltörekvő Európa legjobban teljesítő fizetőeszköze, euróval szembeni árfolyama a január eleji szintről folyamatosan csökkent, majd nemrég 310 körül stabilizálódott. (Azt, hogy miért pont itt, a portfolio.hu vezető elemzője részletesen kifejti ebben az írásában.)

Most pedig, hogy a nyugat-európai állampapírpiacokon a befektetők még alacsonyabb hozamra számíthatnak, természetes, hogy egyre inkább a nagyobb profittal kecsegtető közép-európai piacok felé fordulnak. Ennek biztos jele, hogy az EKB kamatdöntését követően a magyar állampapírok benchmarkja éves mélypontra csökkent, ami azt jelzi, hogy az irántuk tanúsított kereslet hirtelen megugrott. De megállítható lenne a forint erősödése, ha tovább csökkennének a kamatok, azaz nem lenne annyira vonzó a magyar piac.

Ugyanis, bármennyire nehéz lenyelni egyeseknek ezt a békát, a magyar piac a pénzpiaci befektetők számára igenis egyre vonzóbbnak tűnik, főként európai összehasonlításban (bár tény, hogy ha a lengyelek pénteken úgy döntenek, nem táncolnak úgy, ahogy az EKB fütyül, nálunk és a cseheknél is szemrevalóbb célpontjai lesznek a pénzembereknek).

A kamatcsökkentés viszont önmagában korlátozottan alkalmazható fegyver (ezt jól szemlélteti, hogy az EKB által bevezetett egyre irreálisabb negatív kamatok eddig nem hozták meg a tőlük elvárt hatást), és a jegybank minden áron elkerülné, hogy be kelljen vezetnie a negatív kamatot. Ezért, ahogy a Portfolio elemzője írja, az MNB-nek a kamat csökkentésével párhuzamosan a forintot is gyengítenie kell, ha céljait el akarja érni (nem utolsó sorban az alapítványai számláit is a gyenge forint miatt realizálható árfolyam-nyereségből tudja hizlalni).

Szakértői várakozások szerint a következő, március 22-iki kamatdöntő ülésen még csak fenyegetni fognak a kamatvágással, de hamarosan az irányadó ráta csökkentésére is sor kerülhet – előrejelzések szerint 1 százalékig. Elemzők az euró árfolyamát az idén 310-320 forint körül várják, 310 forintnál olcsóbb euróra nem számítanak.

(Bloomberg, Portfolio.hu)