Matolcsy megmentette a Magyar Nemzeti Bankot
2016.05.07. 15:13
Szabó Gergely a Pénzriport szerzője a Mandineren egy hosszas elemzésben taglalja Matolcsy tetteit. Kifejti, hogy a jegybank pozitív teljesítménye hozzásegítette a felívelő pályára álló magyar gazdaságot.
A rendszerváltás óta egészen a jelenlegi jegybanki vezetés színre lépéséig a magyar gazdaság talán legnagyobb kerékkötője a pénzügyi rendszer volt, ami több csatornán rengeteg erőforrást szívott el a gazdaságtól.
A legnagyobb problémánk az államadósság volt. 2012-ben például egyetlen évben nagyságrendileg 1300 milliárd forint, a GDP 4,5%-a ment el az államadósság kamataira.
Amikor Matolcsy átvette a jegybank vezetését, a pénzintézet és a pénzügyi rendszer az összeomlás szélén volt. Elég ha csak azt említjük meg, hogy az összes szektor: háztartások, vállalatok, állam jelentősen el voltak adósodva, ráadásul minden szektor esetében magas volt a deviza-eladósodás aránya - írja Szabó Gergely az elemzésében.
A magas devizaadósság időzített bombaként ketyegett. A gyenge forint növelte a háztartások és a vállalatok törlesztő részletét, így csökkentette a szabadon elkölthető jövedelmet. Ezáltal csökkent a belső kereslet, ami gazdasági lassulást, növekvő vállalati csődöket, növekvő munkanélküliséget okozott - jegyzi meg a szakértő.
- A jegybank eredménye közel 1000 milliárd forinttal javult
- Az államadósság kamatkiadása közel 1000 milliárd forinttal csökkent
- A kamatcsökkentés hozzávetőleg évi 1-2%-kal növeli a GDP-t
- A jegybank közel 350 milliárd forinttal csökkentette a háztartások veszteségeit a jól időzített forintosítással
- Az ország külső sérülékenysége számottevően csökkent, a pénzügyi stabilitás erősödött
Ha ezeket a tényezőket összeadjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a jegybank lépései nagyságrendileg 3000 milliárd forintnyi megtakarítást eredményeztek eddig, és hosszabb távon további nagyságrendileg évi 1000 milliárd forint feletti éves megtakarításra lehet számítani - írja az elemzés.
Az alapítványok 267 milliárd forint vagyonnal rendelkeznek, azaz vagyonuk közel két év alatt nem csökkent, hanem némileg nőtt.
Az alapítványok pénzeinek megközelítőleg háromnegyede ( 197 milliárd) magyar államadósságban van, így a teljes összeg közel háromnegyede visszakerült a magyar államhoz.
Ez valóban „monetáris finanszírozás”, a jegybank ezzel az összeggel a magyar államot támogatja, nem pedig a németet vagy a franciát. (Ez utóbbit abban az esetben tenné, ha ezt az összeget „devizatartalékban” tartaná).
Közel 8 milliárd forint van bankbetétben érintetlenül, 38 milliárd forint cégrészesedésekben és 25 milliárd forint ingatlanokban. Amúgy az ingatlanpiacra most érdemes beruházni, mert az árak el kezdtek emelkedni.
Mivel az alapítványok vagyona közel 1 milliárd forinttal nőtt, a 6 milliárd nyereségből összesen nagyságrendileg 5 milliárd forint kerülhetett elköltésre. Tehát ezt fizették ki támogatásokra, ösztöndíjakra, rendezvények szervezésére, tisztségviselőik kifizetésére, minden más költségre - írja Szabó. Ám megjegyzi, hogy ez az összeg nagyságrendekkel kisebb ahhoz képest, amit a jegybank megtakarított az eddigi intézkedéseivel: 3000 milliárd forint 2016 végéig, és további 1000 milliárd forint hosszabb távon évente. Ezért tartja aránytalannak az ebben a kérdésben kifejezett aggodalmakat.