Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Magyarország ragaszkodik a szólásjogához a TTIP-vel kapcsolatban

Sümeghi Lóránt

2016.05.17. 12:58

Országunk csak úgy hajlandó részt venni az EU-amerikai szabadkereskedelmi és beruházási tárgyalásokon, ha a feltételek között marad a tagállami ratifikáció lehetõsége.

Országunk csak úgy hajlandó részt venni az EU-amerikai szabadkereskedelmi és beruházási tárgyalásokon, ha a feltételek között marad a tagállami ratifikáció lehetősége.

A kereskedelmi ügyekért felelős magyar államtitkár, Mikola István szerint két kérdésről folyt éles vita pénteken, amikor a tagállami miniszterek megvitatták az aláírásra váró EU-kanadai és a tárgyalások sűrűjében tartó majdani EU-amerikai szabadkereskedelmi és befektetési megállapodás állását.

Mikola István az ülést követően magyar tudósítóknak elmondta, a magyar kormány továbbra sem tartja jó ötletnek a szabadkereskedelmi megállapodások vitarendezési mechanizmussal történő kiegészítését:

mi nyitott országként a piacnyitás mellett vagyunk, de szerencsétlen húzásnak tartanánk, ha a vitarendezés is a megállapodás részét képezné”

Magyarország egyébként az egyetlen közép- és kelet-európai tagállam, amely még nem írt alá korábban kétoldalú beruházásvédelmi megállapodást az USA-val, és az államtitkár szavai szerint „nagyon megterhelő” lenne egy ilyen az EU és az USA közötti megállapodásban.

Brüsszel vagy Budapest dönt?

A másik fogós kérdés, amiben az EU28-ak lényegében egy emberként kerültek szembe az Európai Bizottsággal, az annak eldöntése, hogy a CETA és a TTIP közösségi vagy vegyes megállapodásnak számít-e.

Utóbbi esetben ugyanis kötelező tagállami ratifikáció kísérné a dokumentumok Brüsszel által történő aláírását, míg az előbbi esetében elég lenne a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása.

A magyar államtitkár hozzátette, hogy Budapest szerint egyértelműen vegyes megállapodásról van szó, amit a magyar Országgyűlésnek is ratifikálnia kell. Mások, köztük a legnagyobb uniós tagállamok is hasonló álláspontot foglaltak el a vitában. 

Ugyanis egyértelműen a Bizottság tudtára adták, hogy az EU-kanadai egyezmény júniusra elkészülő végső, jogi szövegében vegyes megállapodásnak kell lennie. Megfigyelők szerint ellenkező esetben Brüsszel azt kockáztatja, hogy a tagállamok visszaküldi majd átdolgozásra a szöveget, mielőtt áldását adná rá.

(BruxInfo)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére