Londoni pénzügyi elemzők szerint a globális pénzügyi válság óta fokozatosan emelkedik a magyar gazdaság által elérhető potenciális növekedési ütem, bár a válság előtti szintet valószínűleg egyelőre nem hozza be.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a közép-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásairól összeállított, csütörtökön ismertetett tanulmányukban közölték: modellszámításaik arra utalnak, hogy a magyar gazdaság éves potenciális növekedése a 2010-2012-es időszakban zéró közelébe süllyedt a válság előtti, 2002-2007-es időszakra becsülhető 3,2 százalékról, de már a 2013-2015-ös időszakban 1,8 százalékra lendült vissza, jelenleg pedig 2,5 százalék.

A ház szerint ezek a becslések - összhangban azzal, hogy a munkapiaci kondíciók jelentős mértékben feszesebbé váltak és magas szintű a kapacitás-kihasználtság - arra vallanak, hogy a magyar gazdaságban tavaly bezárult a korábbi negatív kibocsátási rés.

A JP Morgan londoni elemzői közölték, hogy várakozásuk szerint a következő három évben a magyar gazdaság átlagos potenciális éves növekedése 2,7 százalékra emelkedik tovább, elsősorban a munkapiaci aktivitás élénkülése és a beruházási ráta stabilizálódása miatt.

A magyar gazdaságban más nagy londoni házak is gyorsuló növekedést valószínűsítenek.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői 2017-re szóló éves előrejelzésükben közölték, hogy az idén 2,9 százalékos növekedéssel számolnak Magyarországon. Ez javított előrejelzés, a ház ugyanis korábban a magyar hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékos bővülésével számolt 2017-ben.     

A Morgan Stanley elemzői szerint az idei magyar növekedés fő tényezői között lesz a pro-ciklikus költségvetési ösztönzés és az EU-folyósítások által egyidejűleg nyújtott hajtóerő.

A ház közölte ugyanakkor azt is, hogy saját becslése szerint a magyar gazdaság potenciális éves növekedése jelenleg 1,7 százalék körül járhat. Ennek alapján a Morgan Stanley várakozása szerint az idei egész éves átlagos magyarországi infláció is 2,9 százalékos lesz a 2 százalékos konszenzusos előrejelzési átlag helyett, jövőre pedig eléri a 3 százalékot.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a közép-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásairól összeállított új tanulmányában közölte, hogy az általa kidolgozott, GDP-súlyozással számolt összesített térségi gazdasági hangulatindex (ESI) a decemberi 104,6-ról januárban 105,7-re emelkedett.

A ház kiemelte, hogy ez volt az ötödik olyan hónap egymás után, amelyben növekedett a térségi ESI-mérőszám, és a mutató a 2008-as globális pénzügyi válság óta nem volt ilyen magas.

A Capital Economics visszatekintő mérési módszertana alapján a közép- és kelet-európai gazdaságok jelenlegi ESI-indexe arra vall, hogy a térség éves összevetésben számolt átlagos gazdasági növekedése az év elején meghaladhatta a 4 százalékot.

A cég szerint különösen markáns a gazdasági hangulatindex javulása Magyarországon és Lengyelországban, és ez alátámasztja a Capital Economics elemzőinek azon véleményét, hogy e két gazdaság idei egész éves növekedési üteme gyorsabb lesz a tavalyinál.

A magyar ESI-index a decemberi 110,6-ról januárban 112,5-re, a lengyel mérőszám 101,1-ről 103,1-re emelkedett.